Ünnepeltek az ellenzéki pártok is

 

Együtt emlékezett az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai, több kispárttal együtt. A Jobbik egyéni országgyűlési képviselőjelöltjei a Batthyány-örökmécsesnél tett esküt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a kormányváltásról beszélt ünnepségükön. A MIÉP pedig a tizenkét pontot idézte fel.

Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai együtt emlékeztek

Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban kijelentette, hogy március 15. az utolsó határideje az ellenzéki összefogásnak. Március 15-én a közös megemlékezésükön hat ellenzéki párt képviselője állt színpadra a Fővám téren – mondta az M1 tudósítója.

Először a kispártok képviselői, a Szolidaritás Mozgalom, a Liberálisok és az Együtt képviselői mondtak beszédet, majd a szocialisták részéről Kunhalmi Ágnes, a DK részéről Gyurcsány Ferenc, végül pedig Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje mondta el ünnepi beszédét.

Tárgyalni hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke. Gyurcsány Ferenc azt mondta, készek megtenni azt, amit eddig soha, mert tárgyalni kell a Jobbikkal.

Nem választási együttműködésről, nem közös kormányzásról, hanem arról, hogyan működnek majd együtt a következő parlamentben „Orbán bűnös rendszerének lebontásában” – mondta a vasárnap délutánra tervezett egyeztetésről a volt miniszterelnök.

Arról kell tárgyalni, hogy az új Országgyűlés megalakulásának pillanatától kezdve “hogyan törjük le Orbán bűnös rendszerét” – tette hozzá, hangsúlyozva: nincs ok taktikázni, nincs ok udvariaskodni, tárgyalni kell és megállapodni. Gyurcsány Ferenc egyúttal azt is bejelentette, hogy a DK egyoldalúan visszavonja saját egyéni jelöltjét az LMP társelnökének, Szél Bernadettnek a javára.

A Közös ellenzéki megmozdulást „Most talpra kell állni” címmel hirdette meg februárban Karácsony Gergely, aki arra szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy tegyék félre ellentéteiket, majd Molnár Gyula azt mondta, azokat tekintik szövetségeseiknek, akik velük ünnepeltek. Ebből a szempontból érdekes a megemlékezésen felszólalók összetétele, hiszen az MSZP-nek és az Együttnek az eddigi információk szerint nem sikerült megegyezni, mégis együtt ünnepelnek – tette hozzá a tudósító.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki pártok közötti szélesebb együttműködés mellett foglalt állást. A közös ellenzéki megemlékezésen Karácsony Gergely azt mondta, akár az ördöggel is lehet szövetkezni.

A Párbeszéd társelnöke a Fővám téren tartott rendezvényen közölte, az MSZP-Párbeszéd is kész arra, hogy egyoldalúan visszaléptessen jelölteket az egyéni választókerületekben. Hozzátette ugyanakkor: ki fogjuk taposni a pártokból, hogy létrejöjjön egy szélesebb összefogás. Karácsony Gergely szerint az ördöggel úgy kell összefogni, hogy „ne váljunk mi is ördögökké”. Azt mondta, a kormányváltás után olyan szövetségi kormányzást alakítanak ki, amely “csendes forradalmat” indít el az egészségügyben, az oktatásban, a munka világában.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a Batthyány-örökmécsesnél emlékezett

A Batthyány-örökmécsest körbezáró tér háromnegyedéig telt meg Jobbik-szimpatizánsokkal. A rendezvényen felszólalt Jakab Péter, a párt szóvivője, Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, de felszólalt Volner János frakcióvezető és Vona Gábor pártelnök is.

A Jobbik elnöke 12 pontba foglalta elképzeléseit a párt március 15-i ünnepi megemlékezésén Budapesten, ahol azt közölte: valódi problémákkal akarnak foglalkozni. Vona Gábor ezen törekvések között említette a valódi biztonságot, kifejtve: azt nem óriásplakátokkal, hanem határőrséggel tervezik, és semmiféle kvótát nem fogadnak el. Erős és igazságos Európát sürgetett, továbbá valódi demokráciát független intézményekkel és kíméletlen elszámoltatással.

Az ellenzéki politikus működő egészségügyi és szociális rendszert javasolt, jelezve, önálló egészségügyi minisztériumban gondolkodnak, és külön tárcát szánnak az oktatásnak is, amelyet modern, 21. századi formában képzelnek el. A pártelnök igazságos és rugalmas nyugdíjrendszert szorgalmazott, amelyben a nők mellett a férfiak is 40 év után nyugdíjba vonulhatnak, és differenciáltan emelkednek a juttatások.

Korszerű, a közszférában dolgozókat és az egyenruhásokat megbecsülő államigazgatást, továbbá az önkormányzatok megmentését ígérte, és igazságot követelt a devizahiteleseknek. Vona Gábor az elvándorlás megállítását sürgette, ehhez méltó ifjúság- és családpolitikát, otthonteremtési és bérlakás-építési programot kínált. Azt is megfogalmazta: a multinacionális cégeknek juttatott adókedvezmények helyett a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését támogatnák.

A politikus 12. pontként a béruniót jelölte meg, kifejtve: tisztességes béreket és munkakörülményeket követelnek minden munkavállalónak. Vona Gábor ezekre a kormányváltás 12 pontjaként hivatkozott, megjegyezve, noha van, ami most kimaradt, érezhető, hogy valódi problémákkal kívánnak foglalkozni.

A politikus értékelése szerint jelenleg a félelem, a keserűség, a harag és a fájdalom uralja az általános körérzetet. Azt is mondta: ma nem külső fenyegetettség, hanem egy “belső hatalmaskodó elnyomása és tébolya” veszélyezteti Magyarországot, és míg korábban olyan érzése volt, mintha az ország a kommunizmusba süllyedne vissza, ma úgy véli: a középkorba, a feudalizmusba tart.

Mint mondta, a mostani nagyurak vadászkastélyokban laknak, bár nem hintókkal közlekednek, hanem helikopterrel és jachttal; nem gímszarvasokra vadásznak a Bakonyban, hanem rénszarvasokra Skandináviában; nem kilencedet szednek törvények szerint, hanem mindent ellopnak törvénytelenül, és “nem magyar bortól részegednek le, hanem kokaintól Ibizán, és lassan oda tartunk, hogy az első éjszaka jogát is követelni fogják”.

Az ellenzéki politikus szimbolikusan egy vár építésének igényét vetette fel, amelyhez – mint mondta – meghív minden jó szándékú, tisztességes magyart, s amelynek tornyán nem a félelem és az elnyomás zászlaja lobog, hanem a szabadságé. Megerősítette, hogy nem azt nézi, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt. Kijelentette: nem akar soha többé magyar ember ellen harcolni, arra Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor építette a politikáját.

Vona Gábor azt kérte a jelenlévőktől, hogy a következő 3 hétben tegyenek meg mindent a választási sikerért. “Mi Attila unokái vagyunk és Attila unokái nem félnek senkitől, csak a Jóistentől” – hangoztatta, azt kérve: “mentsük meg Magyarországot!”.

Az ünnepségen a Jobbik 106 egyéni képviselőjelöltje esküt tett a Szent Korona másolata előtt. A fogadalom szerint a politikusok csak és kizárólag a nemzetet szolgálják majd, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják a nemzetet a hazugságtól, nélkülözéstől és szolgaságtól. Azt is kinyilvánították, hogy amennyiben a párt elnökségének kétharmados döntése alapján alkalmatlanná válnának képviselői feladatukra, mandátumukat azonnal visszaadják.

A pártelnök előtt Volner János frakcióvezető mondott beszédet, azt fogalmazta meg, hogy vissza kell venni a rendelkezést a hazai gazdaság felett, az oligarchákat pedig el kell számoltatni.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke a kormányváltás fontosságáról beszélt, kifejtve: az elmúlt kétszer nyolc évben ki voltak szolgáltatva, eljött azonban az idő, hogy visszaszerezzék a reményt.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője pedig azt hangoztatta: egyszer s mindenkorra véget vetnek a Fidesz “nemzeti hűbérrendszerének”. Elég volt a pökhendi fideszes nagyurak hatalmaskodásából, akik lenézik a szegényeket, a közmunkásokat – jelentette ki.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik másik szóvivője pedig azt kérdezte: vajon 1848 tizenkét pontjából van-e olyan, amely ma ne lenne aktuális? Az egyik legidőszerűbb kérdésnek azt nevezte, hogy létezik-e Magyarországon szabad sajtó.

A rendezvényen részt vevők megtöltötték a Batthyány Lajos-örökmécses körülötti teret. Sokan kokárdát viseltek. Az ellenzéki párt zászlóin kívül magyar, székely és Árpád-sávos lobogókat is látni lehetett. Egy transzparensre azt írták: “Aki magyar, a Jobbikra szavaz!” Az eseményen a pártot népszerűsítő videókat játszottak be. A résztvevők a magyar és a székely himnuszt is elénekelték.

Az ellenzéki politikus szimbolikusan egy vár építésének igényét vetette fel, amelyhez – mint mondta – meghív minden jó szándékú, tisztességes magyart, és amelynek tornyán nem a félelem és az elnyomás zászlaja lobog, hanem a szabadságé.

LMP: A márciusi ifjak is együttműködtek, most is erre van szükség

Aki erre nemet mond, az Szél Bernadett szerint a kormányváltásra mond nemet, és csupán a saját mandátumát félti. A társelnök az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány budapesti rendezvényén elmondott beszédében kijelentette: az emberek többsége kormányváltást akar. Megjegyezte, pártját sokan bírálják majd, mondván, rajtuk múlik a kormányváltás. „Elég abból, hogy furkósbotnak használják az együttműködést” – hangsúlyozta, hozzátéve: nem fenyegetőzni kell, hanem mindenkinek le kell ülnie ahhoz a tárgyalóasztalhoz, amelynél az LMP már ott van.

Elég a függőségből! – hangoztatta, hangot adva azon véleményének: emberek milliói élnek függőségi viszonyban, holott egy nemzet csak annyira lehet független, amennyire állampolgárai azok. Emlékeztetett 1848 üzenetére: függetlenek, szuverének, autonómok akarunk lenni, ezért vissza kell venni a függetlenségünket azoktól a politikusoktól, akik ezt fokozatosan elvették.

Szél Bernadett, aki az összes magyar, köztük a határon túliak összetartozását is kiemelte, megjegyezte: már azért is sok kritikát kapott pártja, mert szabadon döntve úgy határozott, hogy önállóan ünnepel. A régi politika már csak ilyen – mondta –, már azért is támadás éri őket, mert önállóan döntenek, és mert értik március 15. üzenetét.

Szerinte Petőfi és társai még radikálisabban bírálnák a mai kormányt, annak tagjai ugyanis semmit nem tisztelnek, sem a függetlenséget, sem a szabadságot, sem az embereket. Orbán Viktor miniszterelnöknek többet ér a saját hatalma, mint az ország sorsa – közölte, és kijelentette azt is: ahol nincs jogállam, ott bárkivel bármi megtörténhet.

Az Országgyűlésben alig esik szó az emberekről, ehelyett botránypolitikusok csinálnak botránypolitikát – mondta, teljes bukásnak ítélve azt, ami az országban történik. Szerinte a hatalom célja, hogy kicsinek, erőtlennek érezzék magukat az emberek, felidézte ugyanakkor Kossuth Lajos szavait, aki azt mondta: veszve csak az a nemzet lehet, amely lemondott önmagáról.

Hadházy Ákos társelnök a rendezvényen arról beszélt: az elnyomó, gőgös hatalom 1848-49-ben is tévedett, amikor azt képzelte, a magyarok gyávák, buták és csak viszálykodni tudnak. Szerinte a jelenlegi hatalom is ezt hiszi. Kijelentette, a következő napok kérdése: az ellenzéki pártok kit utálnak jobban, a kormányt vagy egymást? Azt üzente a kormányoldalnak: ne vegyenek mérget arra, hogy nem lesznek visszalépések az áprilisi országgyűlési választáson.

MIÉP: Ma is időszerű a 12 pont

A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke szerint a márciusi ifjak Tizenkét pontja 170 év elteltével is időszerű, „a Kádár-rendszer máig nem ért véget”, és ez végtelenül szomorú. Nagy Tibor csütörtökön Budapesten, a párt ünnepi rendezvényén, a Március 15. téren a 12 pontot felidézve úgy fogalmazott: a MIÉP alig jut médiafelülethez, miközben a „kamupártok” meghatározók, az „idegenszívű SZDSZ” utódai „vírusosan terjesztik ma is a magyargyűlöletet”.

Hozzátette, a kormány eltávolította a nemzeti érzelmű újságírókat, a nemzeti radikalizmusnak nem biztosít helyet, lelket lehelt „a levitézlett vörös szakszervezeti újságba, a pártállami időket idéző Népszavába”.

Nagy Tibor azt mondta, a bajok gyökere „az elavult balliberális oktatási rendszer”, ezért a MIÉP nemzeti radikális oktatási fordulatot és gyökeres társadalmi változást sürget. Hangsúlyozta, a felelős minisztérium felelős kormányzatot kellene, hogy jelentsen és nem „közpénztolvajokat” kitartó kormányt, amely az oktatásból kivont pénzt értelmetlen beruházásokra, „hobbiépítkezésekre” fordítja. Alkotmányos alapjoggá kell tenni a színvonalas oktatáshoz és egészségügyhöz való jogot – tette hozzá Nagy.

A parlamenten kívüli ellenzéki párt elnöke közölte: az Országgyűlésben “gombnyomogatók garázdálkodnak” – egyesek ezt már 28 éve vezényszóra teszik -, közben sok bátor ember “megmagyarázhatatlanul gyorsan” elhalálozik. Szerinte ma is alávetettek a magyar emberek a saját hazájukban, politikusaik rejtett állampolgárságáról, állampárti kötődéséről pedig nem tudnak.

Nagy Tibor “nemzeti hadsereg” felállítását és a visegrádi együttműködés bővítését szorgalmazta a többi közt a környező országok, valamint Erdély és Kárpátalja bevonásával. A migrációt “a Magyarországot erkölcsi posványban tartó körülmények következményének” nevezte, és hozzátette, hogy a jelenlegi adórendszer a “Gyurcsány- és Mészáros-féle gazembereknek kedvez”, ezért progresszív adózást javasolt.

Kitért továbbá arra, hogy az uniós tagság mérlege Magyarország számára negatív, ezért a kilépést javasolta arra az esetre, ha “a térség gyarmatosításának” nem sikerül véget vetni.

Alternatív békemenetet tartott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 

„A molinó minden előtt!” feliratú, nemzeti színű transzparens mögött vonultak fel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által szervezett alternatív, ironikus hangvételű békemenet résztvevői csütörtökön Budapesten.

A felvonulás az Oktogontól indult, ahol a párt elnöke, Kovács Gergely ismertette az általuk megfogalmazott 12 pontot. Ebben  egyebek mellett az „űrbéli viszonyok megszüntetését”, „negyvenévenkénti országgyűlést Pesten”, és „a cenzúra szabadságát, a sajtó eltörlését” követelték. A több ezer részvevő – akik közül többen jelmezt viseltek – rendőri felvezetéssel a Blaha Lujza teret és az Astoriát érintve az Erzsébet térre vonult egy teherautó mögött, amelyről a felvonulás közben zene szólt.

A tömegben a kormányon és kormánypárti politikusokon is élcelődő, gúnyos feliratú táblákat, valamint nemzeti színű és európai uniós zászlókat is lehetett látni. A táblákon egyebek mellett az alábbi feliratok voltak olvashatók: „Aki nem vejünk, az ellenünk”; „itt többen ENSZ-emtelenedtek”; „Ne menj el szavazni!”; „boldogok a stadionépítők”; „a választás csak fárasztás”.

A tömegben többször skandálták a többi között azt, hogy „nem kell kormány”; „Viktor a király”, és „ingyen sört!””. Amikor a menet egy időre megállt a Rákóczi úton a Kazinczy utcánál, akkor a tömeg vége a Nyár utcánál volt. Az Erzsébet téren a felvonulás végén a felszólalók ironikusan arról beszéltek, több százezren vettek részt a meneten, amelynek célja, hogy szót emeljenek az „utolsó rabláncról”, a demokráciáról, „ami gúzsba köti egységre szomjas magyar szívünket”.

Hangsúlyozták egyebek mellett, hogy nincs szükség több választásra, mert az csak megosztásra jó, ezért erős központosított Magyarországot akarnak, ahol – mint fogalmaztak – egy a cél, egy a pártrendszer, és a kettő is egy. Mint elhangzott, a részvevők a demokrácia ellenségeiként vonultak az utcára, mert a demokrácia „elnyomó rendszer, ahol az emberek bele akarnak szólni a politikába”. A rendezvény végén kihirdették, hogy hadat üzennek az ENSZ-nek.