Félidejéhez érkezett, és az eddigi tapasztalatok szerint sikeres a gyermekjóléti szolgálatok fejlesztését szolgáló modellkísérleti program, amelynek célja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetése Magyarországon – hangzott el a Napközben adásában.
Magyarországon az iskolai szociális munka az új típusú szociális szolgáltatások közé tartozik, amelyet 2018-tól vezetnek be az iskolákban. A program célja, hogy hátrányos helyzete miatt egyetlen gyermek se maradjon ki az oktatásból.
„Ez az óvodai és iskolai szociális segítő munka teremti meg annak a lehetőségét, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek esélyt kapjanak, és hogy ne morzsolódjanak le. Ősztől ez a 197 járásban működő Gyermekvédelmi Központok számára kötelező feladata lesz” – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
Az iskolai szociális munka beépül a gyermekvédelmi jelzőrendszerbe bevonva a pedagógusokat és iskolákat, így sokkal hamarabb lesz látható a gyereket érintő veszélyek, amilyen a bántalmazás vagy elhanyagolás, ezért ez egy fontos preventív, megelőző eszköz – mondta Czibere. A program bevezetésére eddig 2 milliárd forintot fordított a kormány.
Az iskolából kimaradókat fokozottan fenyegeti a munkanélküliség, kirekesztettség, szegénység. Az Európai Unió célkitűzése szerint 2020-ra 10 százalékra csökkenti az iskolából kimaradó fiatalok arányát.
„A gyermekvédelmi törvény 2010-es módosítása révén az intézményeknek jelezniük kell a gyermekvédelmi szolgálatoknak, ha már tíz igazolatlan hiányzása van a gyereknek, és a szolgálatok munkatársai ezután feltárják a hiányzás okát” – mondta Takács Imre, a Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke.
Az iskolai szociális munka keretében speciálisan képzett szakemberek vesznek részt, akik a problémák kezelésében és megelőzésében is segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. Nagyjából ezer gyerekre jut majd egy iskolai szociális munkás – tette hozzá.
Illusztráció (MTI-fotó: Komka Péter)
Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület vezetője elmondta, hogy az intézménybe főleg halmozottan, 8 és 16 év közötti mélyszegénységben élő cigány gyerek járnak. Az intézmény célja, hogy az általános és alapképzésben tudjanak olyan tudást biztosítani a gyerekek számára, hogy később helyt tudjanak állni – fogalmazott a szakértő, aki hangsúlyozta az érzelmi azonosul fontosságát. Az intézmény tíz éve működik, és azóta nem volt kibukás.
Az egész családdal foglalkoznunk kell a hátrányok leküzdése érdekében. Már a korai életszakaszban kell kezdeni a problémák felismerését és a megoldást kell keresni, mennyire tudunk beavatkozni a család életébe – mondta Kálosiné Tóth Katalin, a tarnabodi Biztos Kezdet Gyerekház vezetője.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2010-ben nyitotta meg az intézményt, ahova 0-3 éves korú gyerekek járnak, de már a várandósság idejében figyelni kell a családra, és már ekkor érdemes beavatkozni – mondta a szakember. A településen is végigkövetik a diákok fejlődését az óvodától a középiskoláig. A tarnabodi intézmény vezetője elmondta, hogy százszázalékos a továbbtanulási arány a nyolcadikosok között.