Visszaléphetünk az európai lóversenyek színpadára

 

A Nemzeti Lovarda 2006-ban a bezárás szélére sodródott, de a hosszú út után 2018. február 24-én egy komoly rekonstrukció után átadták, és újra birtokba vehették a lovassport hívei.

A lóversenyzés hagyományát Magyarországon Széchenyi István honosította meg. Arról viszont talán kevesebben hallottak, hogy kezdetben az egyszerű falusi emberek lovai versenyeztek a templom vagy a főtér körül, hogy kiderüljön, kinek van a legjobb lova.

Eleinte csak az erkölcsi győzelem számított. Aztán az élelmes futtatók, főleg kisbirtokosok, már külön arra tenyésztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerjék, és drágán adják el a paripákat. Az üzlet tehát már a kezdeteknél megjelent a sport mellett.

A modern lóversenyzést Széchenyi az Epsom Derby és a Royal Ascot mintájára hozta be Magyarországra. 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, és még ebben az évben, júniusban 25 ezer néző előtt megtartották az első modern magyarországi versenyt, ahol gróf Széchenyi István Babieka nevű angol telivére győzött.

A világhírű egykori magyar versenyló, Overdose versenyez a brit Gary Hinddal a nyergében a budapesti Kincsem Parkban 2010. augusztus 15-én (MTI-fotó: Kovács Tamás)

A világhírű egykori magyar versenyló, Overdose versenyez a brit Gary Hinddal a nyergében a budapesti Kincsem Parkban 2010. augusztus 15-én (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átfogja az egész lovas ágazatot

2012-ben fogadta el a kormány a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amely hozzájárult ahhoz, hogy a 2006-ban a bezárás szélére sodródott Nemzeti Lovarda megmaradjon. A hosszú út végén, 2018. február 24-én, egy komoly rekonstrukció után átadták, és újra birtokba vehették a lovassport hívei – mondta Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke az M1 Szemtől szembe című műsorában. Elmondta, már nyolc díjugrató helyszín van, ahol akár kontinensviadalt is lehet rendezni.

Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, a Kincsem lovasprogram az egész lovas ágazatot átfogja a lovas terápiától kezdve a lóversenyig és már számos területen komoly eredményeket értek el.

Budapest, 2018. február 24. Ifjabb Lázár Zoltán díjugrató bemutatója a felújított Nemzeti Lovarda avatásán a Kerepesi úton 2018. február 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ifjabb Lázár Zoltán díjugrató bemutatója a felújított Nemzeti Lovarda avatásán a Kerepesi úton, 2018. február 24-én (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A fogadások is szerephez jutnának

A program megmutatja azt is, hogy a lóverseny finanszírozáshoz sokat hozzátesz a lóversenyfogadás: például Franciaországban, többek között az olimpikonok felkészülését is ebből támogatják. A kormány támogatásával most a Szerencsejáték Zrt.-vel dolgoznak azon, hogy 2019-től nagy ugrás következzen a lóversenyfogadásokkal kapcsolatban – fogalmazott.

Visszatérni az európai színpadra

A galoppon és az ügetőn olyan nemzetközi versenyeket rendeznek, amellyel visszaléphetünk az európai lóverseny színpadára – tette hozzá, és kiemelte azt is, hogy sok energiát fektettek az oktatói és edzői képzésekre is, a lovardák már alkalmazzák ezeket az oktatókat. Úgy fogalmazott: a vidék lehetősége ez, hiszen minden településen van lovarda.

Utánpótlásban is jók vagyunk, az Európa-bajnokságokon ott vagyunk az élmezőnyben; lesz ifjúsági olimpia is Buenos Airesben, ahol Európát 5 lovas képviseli majd, közülük egy magyar, egy kiskunhalasi hölgy – mondta Szotyori Nagy Kristóf.

Hozzátette: az elmúlt évek világkupadöntőin is részt vettünk, Szabó Gábor eljutott Omahába, ahol a magyar versenyző a döntők döntőjében is lovagolt. A cél, hogy Tokióban kvótát szerezzünk és a világbajnokságra is kijussunk – fűzte hozzá.

Fedett lovarda várja ősztől az iskolásokat

Átadták a Simonpusztai Lovaspark új, fedett lovardájának épületét. Az iskolai lovas oktatás elterjesztését céljaként kitűző Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület szándékai szerint ősztől már itt ismerkedhetnek a környék iskolásai a lovaglás alapjaival, a lovas világgal.

A Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület tavalyi megalapításakor a legfontosabb kitűzött cél az iskolai lovas oktatás népszerűsítése és az esélyegyenlőség megteremtése. A kormány által meghirdetett Kincsem Nemzeti Lovas Programmal összehangolva az egyesület munkája főként arra irányul, hogy az ehhez szükséges szakmai kompetenciák minél több intézményben rendelkezésre álljanak.