Átadták az újjáépült Nemzeti Lovardát

 

Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a magyar kormány és a magyar lovasvilág jó lóra tett, amikor szövetségre lépett egymással. Ezt a miniszterelnök mondta a több, mint három milliárd forintból újjáépült Nemzeti Lovarda átadásán.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, nemcsak azért vagyunk itt, hogy a dicső időket emlegessük, hanem hogy néhány évtized múlva azt mondhassák az emberek: lehet, ez volt az a pillanat, amikor a magyar újra lovasnemzetté nyilvánította magát.


Átadták a felújított Nemzeti Lovardát

Szeretjük Magyarországot, szeretjük a lovainkat

Szeretjük Magyarországot, szeretjük a kultúránkat, ezért szeretjük a lovainkat is – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a felújított Nemzeti Lovarda átadásán.

A lovardát azért újíthatta fel 3,2 milliárd forintból a kormány, mert egy példaértékű polgári kezdeményezéssel sikerült megmenteni a pusztulástól – mondta, és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Lovarda méltó helyet biztosít a versenyzőknek.

A kormányfő szavai szerint a magyarokban megmaradt a lovas nemzeti lelkület, ami a lovas társadalomnak köszönhető, ahogyan az is, hogy az idén 140 éves Nemzeti Lovardát nem tudták „ledózerolni”, 2006-ban ugyanis még úgy tűnt, „itt bizony kő kövön nem marad”.

Jó lóra tett a kormány és a lovas világ

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy kormány és a lovas világ jó lóra tett, amikor szövetségre lépett egymással. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy noha a ló ma már ritkábban látható a mindennapi életben, de a szabály maradt a régi: mindenkinek akkora a becsülete, ahogy a lovaival bánik.

Kifejtette: senki sem tudhatja pontosan, hogy a magyarok ősei hogyan is érkeztek a Kárpát-medencébe, de az biztos, hogy mindent tudtak a lovakról, és a lovaik is mindent tudtak róluk.

„Be is nyargalászták együtt Európát a feje búbjától a sarkáig, a mai Belgiumtól az Ibériai-félszigetig és a Balkánig” – mondta, hozzátéve: nem zárható ki, hogy „azért maradtunk végül itt, a Kárpát-medencében, mert a sztyeppék szabadságához szokott lovaink ezen a helyen érezték magukat a legjobban”.

A 20. század elválasztotta a magyar embert a lovától

Orbán Viktor szerint sokáig sorolható, mit sikerült kihoznia Magyarországnak a lónevelésből; Kisbér, Kincsem, Imperiál, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad: híres lovak és híres ménesek.

Felelevenítette ugyanakkor, hogy a 20. század „elválasztotta a magyar embert a lovától”, a magyar huszárnak ugyanis paripájáról leszállva lövészárokba kellett bújnia, majd a magyar gazdáknak be kellett adniuk a lovaikat a kolhozba, a szocializmus pedig a lovaglást úri huncutságnak nyilvánította.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított Nemzeti Lovarda avatásán a Kerepesi úton 2018. február 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Most azonban „azért jöttünk ide, hogy néhány évtized múlva azt mondhassák az emberek, amikor visszatekintenek erre a hideg februári napra: lehet, ez volt a pillanat, amikor a magyar újra lovas nemzetté nyilvánította magát” – mondta a kormányfő.

Végül hozzátette azt is: ma már elmondható, hogy az állami ménesgazdaságok ismét a magyar lótenyésztés nemes hagyományainak letéteményesei, ahol új Kincsemek és Imperiálok nőhetnek fel.

A lovarda a lovasok Országháza

Az avatón Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a lovardát a lovasok Országházának nevezte, amelynek feladata szavai szerint, hogy a jövőt építő nagy események helyszíne legyen, és az ország erejét szimbolizálja.

 

„Sokkal több ez, mint egy lovarda, hiszen ez a Nemzeti Lovarda, sőt, a nemzet lovardája” – fogalmazott a 2009 óta elnök Lázár Vilmos. Emlékeztetett arra, hogy 2002 után veszélybe került a létesítmény, és csak a lovas társadalom összefogásával sikerült megmenteni. A 2010 előtti éveket az értékmentés időszakának nevezte, „a Nemzeti Lovarda ugyanis az ingatlanspekulánsok célkeresztjébe került, és az ország akkori vezetői is megadták a támogatást ezekhez a törekvésekhez, sőt gyorsan cselekedni akartak”.

A lovarda funkciói is bővültek

Lázár Vilmos végül köszönetet mondott a támogatásért Orbán Viktor miniszterelnöknek, a kormánynak és egész Magyarországnak, majd hozzátette: szerinte ez a bizalom egy olyan befektetés, amely gazdaságilag és társadalmilag messzemenőkig megtérül.

A Keleti pályaudvar tőszomszédságában, a Kerepesi út mellett található 4,5 hektáros alapterületű lovasközpont 1878-ban épült, a második világháborúban megrongálódott, most a felújítással együtt bővítették is. Az új lovardában helyet kapott egy négyévszakos pálya, egy díjugrató pálya, egy gyakorlópálya, két fedeles lovarda, négy karám, 176 istálló, jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelő, valamint több iroda, raktár, konferenciaterem és szociális helyiség.

A beruházás keretén belül nem csak megújultak, de funkciójukat tekintve bővültek is a lovarda egyes részei, például a műemléki védettségű főépület, amely visszanyerte klasszikus klubház jellegét, továbbá egy 770 négyzetméteres Tudásközpont is épült, konferenciatermekkel és irodákkal.