Jelentős javulás érzékelhető szinte valamennyi hazai demográfiai mutatóban. 2010 előtt folyamatosan csökkent a gyermekvállalási kedv, az elmúlt években azonban emelkedésnek indult.
A 2010-es mélypont után a termékenységi ráta emelkedése mellett például az élve születések száma is növekedett 1,4 százalékkal. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint tavaly 91 600 gyermek jött világra.
2002 és 2010 között drasztikus csökkenést mutatott a házasságkötések alakulása is, az elmúlt években itt is fordulat történt, komoly mértékű, 42,5 százalékos növekedés tapasztalható, 15 100-zal többen házasodtak össze, mint hét évvel ezelőtt, összesen 50 600-an. Jelentősen csökkent a válások (18,1 százalék), valamint az abortuszok száma (29,5 százalék) is.
Sikerült a népességfogyás korábbi gyorsuló ütemét is megállítani, 2017-ben lényegében ugyanannyival csökkent a magyar népesség, mint 2010-ben.
Fotó: Shutterstock
Novák: Bizakodásra ad okot a gyermekvállalási kedv növekedése
A kormány bízik benne, hogy meg lehet nyerni a népességfogyás elleni küzdelmet, és Magyarország idővel újra gyarapodó és fiatalodó nemzet lehet – nyilatkozta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.
Az államtitkár emlékeztetett, 2010 előtt folyamatosan csökkent a gyermekvállalási kedv, az elmúlt években azonban emelkedésnek indult. A teljes termékenységi arányszám – ami azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban – a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent.
Hozzátette, már több mint 35 éve tart a népességfogyás Magyarországon, de egész Európában nincs olyan ország a kontinensen, ahol a gyermekvállalási kedv elegendő lenne a népességszám megtartásához. A társadalom elöregszik, a népességen belül folyamatosan nő az időskorúak aránya, ezzel párhuzamosan pedig csökken a szülőképes korú nők száma is. Ezzel is magyarázható a halálozások számának növekedése.
Ezért a teljes termékenységi arányszámot érdemes figyelni, és a gyermekvállalási kedv növelésével keresni a megoldást a népességcsökkenés megállítására – mutatott rá Novák Katalin.
Családpolitikai fordulat Magyarországon
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért vezetője elmondta: 2010-ben volt egy családpolitikai fordulat Magyarországon, előtte a népesedéspolitikával nem foglalkozott az akkori kormányzat.
2010 előtt a családpolitika inkább a szociálpolitika részeként működött, abban az időszakban a családok támogatása helyett csökkentették a családi adókedvezményt, valamint a gyes idejét 3 évről 2 évre csökkentették – közölte Fűrész Tünde az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette: ehhez képest 2010-ben egy családpolitikai fordulat történt, és komolyan elkezdtek foglalkozni a népesedési problémák kezelésével. „Egész Európában csökken a népesség, idősödik a társadalom, ugyanígy Magyarországon is, 2010 után újabb intézkedéseket kellett bevezetni a családok támogatása érdekében” – mondta.
Jelentős bölcsődefejlesztési program indult
„2010 óta célunk, hogy a munkahely és a család minél inkább egyensúlyba kerüljön. Olyan családpolitikai intézkedések kerültek bevezetésre, mint a családi adó- és járulékkedvezmény, vagy a gyed extra. Az előbbi a munkavállaláshoz kötött támogatás, míg a gyed extra lehetővé teszi, hogy valaki egyszerre megkapja a gyermekgondozási ellátást, illetve mellette a munkabérét is” – közölte Fűrész Tünde.
„Nem véletlenül indítottunk egy jelentős bölcsődefejlesztési programot is, hiszen ahhoz, hogy az édesanyák vissza tudjanak térni a munkahelyekre, bölcsődékre van szükség” – tette hozzá. Fűrész Tünde elmondta: a munkaadók részéről is jelentős szemléletváltás indult meg, évről évre egyre több olyan munkáltató van, aki fontosnak érzi, hogy családbarát módon működjön.
„Most már a munkáltatónak is fontos a családbarát attitűd, valamint a gyakorlati megvalósítás is, hiszen a mai munkaerőhiányos piacon fontos, hogy minél vonzóbb legyen egy munkáltató a munkavállalók számára, legyenek ők akár kisgyermekes édesanyák” – fogalmazott.
