Elfogadták a főváros idei költségvetését

Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok – 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos – bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből – 173 millió 195 ezer forint – finanszírozzák. A testület 20 igen és 5 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a 2018-as költségvetést.

Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy “igen feszített” a költségvetési terv, ami komoly kihívást jelent, mind bevételi, mind kiadási oldalról egy fegyelmezett működést feltételez. Ezen túlmenően teljes mértékben biztosítja a főváros működőképességét és a legfontosabb fejlesztéseit – jelentette ki. Bagdy Gábor beszámolt arról is, hogy a tavalyihoz képest 10 milliárd forinttal több iparűzésiadó-bevétellel számolhat idén a főváros. Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a fővárosnak évről évre válságköltségvetése van.

Működési hitelt nem vett fel a főváros

Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, “nem ez lesz az a költségvetés, amely bekerül a főváros aranykönyvébe”. Szerinte az idei költségvetés a kormányzattal szembeni kiszolgáltatottság és az eladósodás költségvetése. Tarlós István főpolgármester erre reagálva azt mondta, ugyan fejlesztési hitelre szorulnak, de 2010 óta – az azt megelőző időszakkal ellentétben – működési hitelt sem a főváros, sem a BKV nem vett fel. Mint rámutatott, 2010-ben az új városvezetésnek mintegy 251 milliárd forintos adóssággal kellett szembenéznie.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) józsefvárosi polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok azt mondta, hogy a költségvetés elfogadása nem kényszer, hanem lehetőség az előrelépésre. Kérte a tanácsnoki keret 15 millió forinttal történő csökkentését a bűnmegelőzési keret javára. A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett előterjesztésben azt írták: a bérjellegű kiadási többletek, a szolidaritási adó, a 3-as metróvonal felújítása költségeinek következtében 2018-ban a működési egyensúly biztosítása jelentős nehézségekbe ütközik.

Növekvő működési kiadások

A működési kiadások 35 milliárd forinttal, a működési bevételek pedig 17 milliárd forinttal növekszenek. A működés pénzügyi egyensúlyát csak bő 18 milliárdnyi pénzmaradvány igénybevételével tudják biztosítani. Kifejtették: a béremelések összességében több mint 13 milliárd forinttal növelik a “működésikompenzáció-igényeket”, valamint a 3-as metróvonal többéves felújítása a metrópótlás miatt jelentős többletköltségekkel jár. Egyidejűleg a közösségi közlekedés finanszírozásában az állami hányad újabb 3 milliárddal csökken, 2018-ban 12 milliárd forint lesz.

Meghatározó változás továbbá, hogy az elmúlt évvel ellentétben 2018-ban a fővárosi önkormányzatnak is fizetnie kell a szolidaritási hozzájárulást, legfeljebb 5 milliárd forintot. Tavaly – mint írták – ez a kiadás nem terhelte az önkormányzatot, de az állam ezt ellensúlyozandó nem juttatott általános működtetési támogatást – 2 milliárd forintot -, valamint az egy- és kétszámjegyű országos főbb közlekedési utak karbantartására korábban kapott félmilliárd forintos támogatást sem biztosította. E két támogatás 2018-ban is kiesik, így összességében a korábbi évek gyakorlatához képest ez 7,5 milliárd forint forráskivonást jelent a közösségi közlekedéstől eltekintve is – mutattak rá.

A szokásosnál nagyobb forráshiányt kellet leküzdeni

Azt írták, tehermentesítésként két tétel jelentkezett: a 10 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzésiadó-bevétel és a 4,9 milliárddal több osztalékbevétel, amely a közműszolgáltató cégeknél döntően 2017-ben keletkezett. Az iparűzésiadó-bevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat – tették hozzá. Az elfogadott javaslatban rámutattak arra is, hogy a fejlesztéseknél a szokásosnál nagyobb forráshiány leküzdése okozott gondot. A megkezdett beruházások közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőre, illetve esetenként számottevően többe kerülnek a tervezettnél. Ez jelentősen megterheli a költségvetést.

Mivel csak minimális működési többlet tervezhető 2018-ban, a fejlesztés forrásai között csak ez a minimális működési többlet tervezhető. A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a megkötött hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel – írták. Az egyik legjelentősebb feladatként a 3-as metró felújítását jelölték meg. A metrókocsik felújításának finanszírozását a főváros javarészt egy 60 milliárdos kereskedelmi banki hitelből biztosítja, amelyből idén 30 milliárd forintot terveznek lehívni.

Az infrastruktúra felújítását 137,5 milliárd forint értékben az állam finanszírozza, a fennmaradó 40,6 milliárd forintot a fővárosnak saját forrásaiból kell biztosítania. Kitértek arra is, hogy a költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók. Írtak arról is, hogy a metrófelújítás önerejével kapcsolatban nem zárultak még le a kormánnyal folytatott tárgyalások, mindez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány nagyobb szerepet vállaljon a finanszírozásban