Lázár: Magyarország harcba száll az ENSZ migrációs tárgyalássorozatában

 

A kormány nem ért egyet az ENSZ-szel, amely szerint hasznos a migráció. A migrációt meg kell állítani – jelentette ki Lázár János a 109. Kormányinfón.

A kormány ülésén két fő napirendi pontot tárgyaltak meg: a Stop Soros törvénycsomagot benyújtották és tárgyalását kérik a parlamenttől, emellett beszéltek az ENSZ-csomagról is – mondta Lázár János.

Kiemelte: a társadalmi egyeztetés lezárult, mely során mintegy 900 szervezet mondta el véleményét a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban –, és mind a törvény szigorítását kezdeményezték. Akik véleményüket eljuttatták a kormányhoz, szigorúbb törvénycsomagot szeretnének – jelentette ki ki Lázár János.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatójára érkezik az Országházban 2018. február 15-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatójára érkezik az Országházban 2018. február 15-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Kérdésre válaszolva arra emlékeztetett a miniszter, hogy számos alkalommal tettek a lakosság köreiből arra vonatkozó javaslatot, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdeke, hogy a magyar milliárdost kitiltsák az országból. A miniszter hozzátette, a kormánynak azonban nem célja ez.

Azzal indokolta a parlamentnek benyújtott jogszabály-módosítást, hogy fizikai és jogi értelemben is eltűnjenek a kiskapuk, s minden szervezetet megállítsanak, amely a magyar állam érdekeivel ellentétben az illegális migrációt támogatják vagy szervezik.

A törvénycsomag részleteit ismertetve elmondta: a Belügyminisztérium engedélyéhez és nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötnék azon szervezetek működését, amelyek harmadik országbeli emberek magyarországi belépését szponzorálják, szervezik, támogatják. Aki engedély nélkül folytat ilyen tevékenységet, az először egy ügyészségi felhívást kap, majd a fokozatosság elve szerint törlik az adószámát és bírságot szabnak ki. Az érintettek kötelesek külföldről származó bevételeiket rendszeresen bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

Ugyanezen szervezetek 25 százalékos illetéket is kötelesek fizetni, a bevétel a határvédelmi költségvetésbe megy – mondta Lázár János, hozzátéve: a belügyminiszter pedig arra kap felhatalmazást, hogy alkalmazza az idegenrendészeti távoltartás lehetőségét azokkal szemben, akik sértik az ország nemzetbiztonsági érdekeit.

A miniszter jelezte, hogy a csomagnak kétharmados többséget igénylő rendelkezései is vannak. Bíznak a pártok támogatásában, ha nem most, akkor április 8. után lehetőség nyílik az elfogadásra – jegyezte meg.

Kérdésre elmondta azt is, hogy “szinte borítékolható”, hogy a Stop Soros törvénycsomag elfogadása után az EU kötelezettségszegési eljárást indít. “Ebben a kérdésben megállíthatatlanok vagyunk” – fogalmazott.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Stop Soros törvénycsomagról volt társadalmi egyeztetés Magyarországon, hiszen ez tagállami hatáskörbe tartozik, ezért az európai társadalmi szervezeteket nem kereste meg a kormány. A Stop Soros nem a politikai menekültek ügye, hanem gazdasági migránsok és illegális bevándorlás kérdéséről szól.

Nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesni a migrációt támogató szervezeteknek

Kiemelte azt is, hogy három határzárat hoztak létre Magyarország déli határa mentén. Az egyik a fizikai határzár, másrészről egy élő erős határzár létrehozásáról is döntöttek, és egy jogi határzár megvalósítására is sor került. A cél, hogy eltűnjenek az illegális bevándorlók által kihasznált kiskapuk, illetve az is, hogy minden olyan szervezetet megállítsanak, amelyek a nemzetbiztonsági érdekekkel ellentétben támogatják az illegális migrációt.

Szólt arról is, hogy a február 23-i Európai Tanácsi ülésnek fontos témája lesz a dublini rendszer reformja. A miniszterelnök február 19-én Bulgáriába utazik, hogy az unió elnöki tisztét betöltő Bulgária miniszterelnökével találkozzon és ismertesse a magyar javaslatot – tette hozzá.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2018. február 15-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

(MTI-fotó: Bruzák Noémi)

 

A kormány szerint a migrációt meg kell állítani

Magyarország marad az ENSZ migrációs tárgyalássorozatában és harcba száll azért, hogy érdemben befolyásolni tudja az elképzeléseket – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra kapott mandátumot, hogy szövegszerű javaslatot tegyen mind az öt kifogásolt pontban, és érvényt szerezzen a magyar álláspontnak.

Bírálta továbbá, hogy a javaslat nem tenne különbséget politikai és gazdasági, legális és illegális migránsok között, és gyakorlatilag megváltoztatná a világ térképét. Az európai családok támogatása mellett foglalt állást, jelezve: egyes nyugati és déli tagállamokban 20-30 százalékos munkanélküliség van. „A migrációt meg kell állítani, az országok határainál pedig megállítható, erről szól a magyar példa” – fogalmazott.

A kormány nem megszervezni, hanem megállítani akarja a migrációt, ám aki politikai okból menekül, az a magyarok segítségére mindig számíthat – mondta.

A tárcavezető azt is kifogásolta, hogy az ENSZ szerint letelepedést és munkahelyet kellene biztosítani minden bevándorlónak. Példaként hozta, hogy ha ez korábban érvényben lett volna, akkor az 500 ezer, magyar határhoz érkező illegális bevándorlónak is lehetőséget kellett volna adni, hogy itt letelepedjen és nekik munkahelyet kellett volna biztosítani.

A miniszter vállalhatatlannak ítélte, hogy az elképzelések szerint meg kellene szüntetni a jogi és fizikai akadályokat, átjárhatóvá kellene tenni a határokat.

Ugyancsak az ország érdekeivel ellentétesnek nevezte, hogy szervezetté, folyamatossá és legálissá tennék a migrációt. Ez Afrikában 60 millió embernek jelentene meghívót – hívta fel a figyelmet, rámutatva: ők szociális támogatásokra lennének jogosultak és munkát kellene nekik adni.

Lázár János a fentieken túl kiemelte a javaslat azon pontját is, amely szerint bárki bárhol születik, alapvető emberi jogként részesülne az unióban kiharcolt és megdolgozott jobb életből. Ez gyakorlatilag megváltoztatná a világ térképét – hangoztatta.

A tárcavezető értékelése szerint a magyar állásponthoz az unión belül és kívül is számos szövetségest lehet szerezni; tucatnyi uniós tagállam van, amely nem ért egyet az ENSZ tervezetével.

 

Rekordév volt 2017

Az elmúlt 15 évben nem volt akkora – 4,2 százalékos – a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, mint tavaly – hangsúlyozta. Lázár János rekordévnek nevezte 2017-et. A miniszter úgy értékelt, 2017-ben jó évet zártunk, a magyar gazdaság jól teljesített.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2018. február 15-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

(MTI-fotó: Bruzák Noémi)

A növekedést a 2016-ban megkötött hatéves adó- és bérmegállapodással magyarázta. Szerinte a magyar háztartásoknak is kézzel fogható eredményt hozott a GDP ilyen mértékű növekedése, mivel 12,8 százalékkal nőttek a bérek. 2017-ben a 4,5 millió munkavállaló 1100 milliárd forinttal kapott több bért, mint 2016-ban – mondta.

Ismertetése szerint tavaly 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, folyamatosan nő az üres munkahelyek száma és csökken a munkanélküliség.

Lázár János elmondta, az Európai Unióban átlagosan 2,6 százalék volt a növekedés, a magyar gazdaság 4,2 százalékos növekedése éves alapon a második legnagyobb az EU-ban.

Hozzátette: a visegrádi országok minimum 3,6 százalék gazdasági növekedést “produkáltak”, ez óriási tartalék az EU-nak.

Közölte, a nemzetgazdasági miniszter 2018-ra “bátor vállalással”, 4,3 százalékos GDP-növekedést vár.

Lázár János megfogalmazása szerint négy olyan terület van, amelyik tartalékot jelenthet a 2018-as gazdasági növekedéshez: a mezőgazdaság, a hadi-, a jármű- és a vegyipar.

Csökkenteni kell az orosz gáz iránti függőséget

Lázár János arról is beszámolt, a kormány a villamos energiáról szóló törvény soron kívüli módosításával kötelezné az elosztókat, hogy fogadják a kiskapacitású napelemparkok termelte áramot. Ezt azzal magyarázta, hogy a következő években szeretnék növelni a kiserőművek számát, csökkentve ezzel az importfüggőséget. Jogi akadálymentességet és banki hitelt is kínálnak azoknak a földműveseknek, akik naperőművet létesítenek – erősítette meg.

Azt is fontosnak nevezte, hogy csökkenjen az orosz gáz iránti függőség. Erre három lehetséges irányt jelölt meg: a magyar-szlovák gázvezetéket, a horvátországi LNG-terminált, valamint a román forrást. Utóbbit tartja a legjelentősebbnek, kifejtve: a Fekete-tengeren 4 milliárd köbméter kitermelésére vállalkozott az Exxon és az OMV. Magyar részről kész a vezeték, az ország abban érdekelt, hogy a román fél is hozzájáruljon az üzembe helyezéséhez – mondta.

A miniszter közölte azt is, hogy – a Hajdú-Bét, a Mal és a Pápai Hús ügyéhez hasonlóan – a kárrendezés lehetőségét ajánlják fel a Szeviép-ügyben károsult mintegy 100 vállalkozónak és több száz alvállalkozónak, az ezzel kapcsolatos előterjesztés február 28-án kerül a kormány elé. Ez akár 3 milliárd forint pénzügyi kötelezettséget is jelenthet – tudatta.

A kabinetülésekről szólva közölte, hogy a kormány idén 15 milliárd forinttal járul hozzá a Kárpát-medencei magyar óvodák fejlesztéséhez, szakmai programjához.

Lázár János beszámolt a Fidesz-KDNP visegrádi frakcióüléséről. Azt mondta, “jókedvű” frakcióülés volt, ahol az ország építését folytatni szándékozó képviselőcsoporttal találkoztak.

Hódmezővásárhelyi választás

Kapott kérdést a hódmezővásárhelyi polgármester-választás egyik jelöltjének nyilatkozatáról. Lázár János azt monda, hallotta, hogy az egyik jelölt “akasztást és forradalmat vizionált” a városban, de mielőtt elmeorvoshoz irányítanák, szeretné megismerni az eredeti nyilatkozatot. “Nem akarom elhinni, hogy létezik olyan hódmezővásárhelyi, aki ekkora hülyeségeket beszélne” – fogalmazott.

Kérdésre elmondta, még nincs időpontja az Orbán-Putyin-találkozónak, de az április után várható. Minden évben volt magyar-orosz kormányülés, idén is lesz – jegyezte meg.

Lázár János szerint nem kell megróni Simicskó István honvédelmi minisztert, aki egy óvodában politikai beszédet tartott. Nem javasolja politikustársainak, hogy a gyerekeket bevonják a választási kampányba – tette hozzá ugyanakkor.

Az OLAF-jelentések csupán vélemények

Több kérdést is kapott a miniszter Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Elios Zrt. beruházásaival kapcsolatos jelentéséről. A hódmezővásárhelyi beruházás kapcsán elmondta, arra törekedtek, hogy csökkenjen a 100 millió forintos éves közvilágítási költség és legyenek jól megvilágítva az utcák. A projekt kapcsán beszélt Tiborcz Istvánnal is – erősítette meg, hozzátéve, a kormányfő vejének a cégben ügydöntő befolyása soha nem volt.

A Homolya Róbert államtitkárral kapcsolatos OLAF-jelentésről azt hangsúlyozta, nem kell lemondania, nem volt összeférhetetlenség, ugyanis az államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként nem döntött olyan ügyekben, amelyeket pályázóként ő készített elő.

Lázár János az Elios-üggyel kapcsolatos kormányzati álláspontot firtató kérdésre azt mondta, annak kialakításával megvárják az Európai Bizottság (EB) véleményét.

Mind a két OLAF-jelentéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, ezek a jelentések vélemények, a végső szót még senki nem mondta ki, a dokumentumokat megkapják a magyar hatóságok és az EB is. Ezt követően alakítja ki álláspontját az EB az OLAF- és a magyar vélemény figyelembe vételével – mutatott rá.

Lázár János azon véleményének is hangot adott, hogy a jelentéseket nem tudja függetleníteni a magyar választási kampánytól, hiszen az államtitkár ügyét nyolc éve – magyarok feljelentése nyomán – vizsgálják, de a hódmezővásárhelyi beruházás is lassan tízéves. Szóvá tette azt is, hogy magyar állampolgárok végezték a vizsgálatot.

Ha az EB megküldi korrekciós megállapításait, nyilvánosságra hozzák az OLAF-jelentést – közölte.

Lázár János egy felvetésre azzal a kérdéssel reagált, hogy ha budapestiek azt akarják és ha támogatói azt szeretnék, miért ne lehetne elnevezni egy metrómegállót Göncz Árpád volt köztársasági elnökről.