Önmegtartóztatást kell gyakorolni a negyvennapi böjt alatt

 

Hamvazószerda, a farsangi időszakot követő nap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete az idén február 14-re esik. E mozgó ünnep a húsvét előtti hetedik hét szerdája, legkorábbi lehetséges időpontja február 4-e, a legkésőbbi pedig március 10-e. Hamvazószerdán az egyház az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel őket.

A nagyböjt kezdete, hamvazószerda nem bibliai ünnep, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). A nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus negyvennapos böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról; Jézus nyilvános tevékenysége előtt 40 napig böjtölt a pusztában.

Mivel az egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak, ezért – a nyugati egyházban – az első vasárnap előtti szerdán kezdődik a húsvétra készülés időszaka, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

Jozef Tomko szlovák bíboros hamuval jelöli meg Ferenc pápa homlokát az egyházfő hamvazószerdai miséjén a római Szent Szabina-bazilikában 2017. március 1-jén. (MTI/EPA/L'Osservatore Romano)

Mára enyhítettek a korábbi, szigorú böjti szabályokon

A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténység életében. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, és 336-tól kezdve foglalt egy hetet magába, a nagyhetet.

A negyvennapos – hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó – étkezési megtartóztatás a 4. századtól fokozatosan alakult ki, a 7. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta. A katolikus egyház mára enyhített a korábbi, szigorú böjti szabályokon.

A bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból.

A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.

Ferenc pápa hamuval keresztet rajzol egy férfi homlokára a római Szent Szabina-bazilikában bemutatott hamvazószerdai miséjén 2017. március 1-jén.(MTI/EPA/Maurizio Brambatti)

Porból lettél és porrá leszel

Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel” (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet.

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta – a nagypéntekkel együtt – szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz a hívőknek ekkor csak háromszor szabad enniük – húst akkor sem –, és csak egyszer lakhatnak jól. (Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.)

Erdő Péter bíboros hamvazószerdai szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában 2014. március 5-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Más tekintetben is gyakorolni kell az önmegtartóztatást

A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Azaz a böjt ne farizeusi külsőségekben, hanem lélekben történjen.

Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor Jézus legnagyobb művét, a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta: „a böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja és meggyújtja a tisztaság világosságát”.

Torkos csütörtök

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve „semmihét”, „csonkahét” volt.

Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek”, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendeznek a vendéglők torkos csütörtök néven nagy kedvezményeket nyújtó akciót.