Megkezdődött Budaházy másodfokú tárgyalása

 

A vádlottak felszólalásaival megkezdődött a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt bíróság előtt álló Budaházy Györgynek és 16 társának másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán kedden.

A 2016 nyarán a Fővárosi Törvényszéken kihirdetett elsőfokú ítélet tényállása szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori – szocialista-szabaddemokrata – kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető, továbbá kormánypárti országgyűlési képviselők otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana és MSZP-, valamint SZDSZ-pártirodák ellen.

Budaházy György az ellene és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt másodfokon indult per tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. február 13-án (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Budaházy György az ellene és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt másodfokon indult per tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. február 13-án (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Ezeknél a cselekményeknél személyi sérülés nem történt. Ezen kívül brutálisan bántalmazták Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, Molotov-koktélos támadást intéztek egy jegyiroda és melegbárok ellen, és megkíséreltek kifosztani egy bankautomatát. A vádlottak többsége tagadja bűnösségét, az eljárást számos ponton törvénysértőnek tartja, és álláspontja szerint legfeljebb kisebb súlyú cselekmények valósulhattak meg, például rongálás. Ugyanakkor volt, aki magát és másokat is terhelő vallomást tett, ezután megszüntették vele szemben az eljárást és a továbbiakban tanúként vallott korábbi társaira. Az egyik vádlottnak is volt terhelő vallomása, amelyet azonban később visszavont.

A bizonyítékok magukért beszélnek

Terhelő bizonyíték volt többek között az a több órányi hangfelvétel, amelyet az egyik vádlott beszélgetéseiről készítettek a tudta nélkül. Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint a titkos információgyűjtéssel beszerzett – a vádlottak és védőik által kifogásolt – hangfelvételek törvényes bizonyítékok és “magukért beszélnek”. Első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélték terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki már több évet töltött előzetes letartóztatásban. Egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott, négyen 10 évet, egy pedig 9 évet.

Budaházy György, a 2002. július 4-i Erzsébet-hídi blokád egyik szervezője egy ökörszarv-kürtöt fúj az Erzsébet hídon (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Budaházy György, a 2002. július 4-i Erzsébet-hídi blokád egyik szervezője egy ökörszarv-kürtöt fúj az Erzsébet hídon (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádoltat 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtották, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Két kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítélt vádlott egy-egy év körüli felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. A védelem felvetette azt is, hogy az elsőfokú tárgyalás egyes szakaszaiból indokolatlanul zárták ki a nyilvánosságot, ami a törvény szerint hatályon kívül helyezési ok. Ez esetben pedig meg kellene ismételni az egy évtizeddel ezelőtti cselekmények miatt indult per elsőfokú eljárását.

A védelem kizárná a bírói tanácsot

Az elsőfokú ítélet írásba foglalása több hónapot késett, majd az eljáró bírói tanács elnöke távozott a bírói karból. Feljelentés nyomán az ügyészség jelenleg is vizsgálja, hogy az elsőfokú ítélet egyáltalán szabályszerű-e. Erre a vádlottak is hivatkoztak a másodfokú eljárásban. Az ügy iratanyaga egyébként több mint 20 ezer oldal. A keddi tárgyaláson a védelem és a vádlottak indítványozták az eljárás felfüggesztését, illetve elfogultság miatt a bírói tanács kizárását. Az eljáró tanács a felfüggesztésre vonatkozó indítványokat elutasította, a kizárási indítvánnyal kapcsolatban jelezte, hogy nem érzi magát elfogultnak, és továbbítja az indítványt az illetékes bíróságnak.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, volt jobbikos országgyűlési képviselő és Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke (j-b) a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt másodfokon indult per tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. február 13-án (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, volt jobbikos országgyűlési képviselő és Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke (j-b) a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt másodfokon indult per tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. február 13-án (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A vádlottak – akiknek a többsége jelenleg is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll – többórás felszólalásaikban vádpontról vádpontra haladva, részletekbe menően sorolták az elsőfokú ítélet szerintük elhibázott megállapításait. Az ítélőtábla tárgyalásán az érdeklődők között az első sorban ült Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselő, egyik oldalán Morvai Krisztina, a Jobbik támogatásával megválasztott független európai parlamenti képviselő, a másikon Schiffer András, az LMP volt társelnöke ült, mögöttük foglalt helyet Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke, országgyűlési képviselője.

A tárgyalást mérsékelt médiaérdeklődés kísérte, de jelen volt mintegy ötven érdeklődő, köztük Budaházy György huszonöt-harminc híve. A következő tárgyalási napon, csütörtökön folytatódnak a vádlottak felszólalásai, azután kerülhet sor az ügyész és a 17 védő perbeszédére. Másodfokú érdemi határozat február végén vagy márciusban várható.