Garancia-e az iskolai teljesítmény a boldogulásra?

 

A diákok lassan már egy hete magyarázzák otthon a félévi bizonyítványukat, de vajon összefügg-e az iskolai teljesítmény és a későbbi boldogulás? Érdemes-e késő estig magolni az eggyel jobb jegyért? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában szakemberek.

„Nagyon buta gyerek lehettem. Az iskolában csak magoltam, a könyveket pedig gyűlöltem” – írta visszaemlékezésében Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós. Kosztolányi verseit magyartanára nevezte magyartalannak. Eötvös Loránd tudása is épphogy elégséges volt a fizikai érettségihez, és Michael Jordanben is csak a középiskolai csapat edzője nem ismerte fel a világ legjobb kosarasát.

„Amióta intézményesített oktatás van, természetesen vannak olyanok, akik nem férnek bele ebbe a képbe. Nem lehet őket beleültetni a padba. Az iskola törvényeinek nem tudnak megfelelni” – mondta a Magyarázom a bizonyítványom című könyv szerzője, Csiffáry Gabriella.

Berzsenyi Dánielt például kétszer kellett visszacipelni a Soproni Evangélikus Líceumba, mert elszökött. „Ők a kreativitásuk, a más látásuk, a mentalitásuk miatt valóban nem tudtak besimulni ebbe az életbe” – vélekedett az írónő. Hozzátette, Illyés Gyula például, aki nagyon sok iskolában fordult meg, úgy emlékezett vissza, egy tanár nem volt, aki egy jó szót szólt volna hozzá.

Csiffáry Gabriella ötévi kutakodás során olyan bizonyítványokra, feljegyzésekre és gondolatokra bukkant, amelyek üzenetértéke vitathatatlan. „Tulajdonképpen ez a könyv az önmegvalósítás könyve. Egyfajta diákvigasz egyrészről, hiszen súg a mostani szülőknek, hogy ha Karinthy Frigyes, József Attila vagy Bródy Sándor ugyan elégségest kapott irodalomból, mégis költőnagyságok lettek” – magyarázta az írónő.

A papír márpedig kell

Habár a könyv tanulsága az, hogy nem a papír teszi az embert, az intézmények rendszeresen kérik a végzettséget igazoló papírokat. Például, ha középiskolába szeretnénk felvételizni, vagy állásinterjúra jelentkezünk, akkor is meg kell adni a végzettséget. Másfél héttel ezelőtt megkapták a bizonyítványt a diákok, és azóta magyarázzák szüleiknek, hogy miért lett kettes vagy hármas, amit hármasnak vagy négyesnek várt a szülő.

Forrás: Shutterstock

Forrás: Shutterstock

„Sokszor összetévesztjük a dogokat. Azt gondoljuk, hogy az intelligencia és a jó jegyek elegendőek ahhoz, hogy egy gyerek sikeresen megállja a helyét az életben, azonban ez nem így van. Ha nincs kitartás, nincs kreativitás, akkor a tehetség nem biztos, hogy szárba tud szökkenni. Nem az önmagában vett jegyet kell figyelni, hanem azt is nézni kell, hogy miben változnak a jegyek” – világított rá Erős Rebeka pszichológus.

Továbbá arról is beszélt, hogy egy tehetséges gyerek egy egyetemi felvételi előtt, 11-12. osztályban hatalmasat tud ívelni a teljesítményében, és nem muszáj 9-10. osztályban tökéletesen teljesíteni ahhoz, hogy sikeres felvételit írjon. Szent-Györgyi Albert például úgy vélekedett, hogy az egyetemi tanulmányok is döntően csak arra valók, hogy amikor az ember levizsgázott, azt azonnal el is felejtse, mert úgysem tudja semmilyen hasznát venni.

A tudás is kell

Vass László, a Metropolitan Egyetem rektora úgy vélekedett, van egyfajta társadalombiztosítási értéke annak, hogy valaki megszerzi a papírt, azonban azt is megjegyezte, tudjuk, hogy az ember a maga érdeklődésével és tehetségével, életpályájával nagyon messze is kerülhet a „papírozástól”.

„Félrevezető lenne, ha bárkinek azt mondanánk, hogy nem kell tanulni, vagy hogy ne érdeklődjön valami iránt. Nagyon szívesen tanulta az ember éjfélig vagy még tovább is azt, ami érdekelte, de ha olyanba hajtották bele, ami nem érdekelte, vagy nem tudta megfogni, az kínszenvedés. Tehát nagyon fontos, hogy egész pici kortól kezdve oda kell figyelni az érdeklődési vonalakra, a készségekre, a képességekre, amelyek lehetővé teszik, hogy erőfeszítést tegyen abba világba, ami érdekli” – fejtette ki.

A rektor úgy fogalmazott, az egyetemen már készen kapják a gyerekeket, és úgy gondolják, nagy pazarlás lenne, ha a 18-19 évesekért nem tennének meg mindent, hogy megtalálják az érdeklődési körüket, ezért ha valakinek változik az érdeklődése, próbálnak minden segítséget megadni a váltáshoz.

Gyerekek játszanak egy csoportszobában a XIII. kerületi Meséskert tagóvodában 2016. szeptember 5-én. Az energiatudatos, passzív minősítésű intézményt 1,3 milliárd forintos költséggel hozták létre. Az épület energetikai rendszere majdnem huszadannyi energiát használ, mint amennyit egy hasonló nagyságú hagyományos épületé. Az akadálymentesített óvodában friss szűrt levegő van, emiatt az intézmény állandóan pollen- és allergiamentes.MTI Fotó: Kallos Bea

MTI-fotó: Kallos Bea

Érdemes korán kezdeni

Erős Rebeka szerint már korán, az óvodában érdemes foglalkozni azzal, hogy a gyerek érdeklődését fenntartsuk. A pszichológus hangsúlyozta, a gyerek nyitottságát ne vágjuk vissza, inkább támogassuk élményekkel. Hozzátette, biztosítsák a szülők, hogy a gyereknél a korosztályához meglevő élménycsomag meglegyen, hiszen ha például a gyerek elakad a kortárs kapcsolataiban, nagy hátrányból indul a későbbi boldogulás során.

Vass László rektor megjegyezte, hogy az úgynevezett „soft skillek”, tehát azok a viselkedésmódok, attitűdök sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, amiket ma a világ követel. Rávilágított, az oktatási folyamatban nagyon oda kell figyelni, hogy az első másodperctől kezdve olyan környezetben legyen a diák, ahol megtanulhat másokkal együttműködni, megtanul szelektálni érzelmileg is a lényeges és a lényegtelen dolgok között.