A veszprémi állatkert medvéi szerint már közeleg a tavasz

 

A hiedelem szerint február másodikán, ha a medve kijön a barlangjából és meglátja saját árnyékát, akkor visszavonul, mert messze még a tavasz, azonban ha kint marad a természetben, akkor vélhetően közeleg a tavasz.

A néphagyomány szerint február másodikán kell kijönnie a medvének barlangjából, hogy „megjósolja” mikor érkezik az igazi tavasz. A Veszprémi Állatkertben idén is megrendezték a tavaszjósló medvelest, ami egyben egy medvebúcsúztató is lesz, hiszen a Modern Városok Program keretében hamarosan új medvekifutót is építenek.

Török László, a Veszprémi Állatkert igazgatója az M1-nek elmondta, immár hagyománnyá vált az állatkertben, a február másodikai medveles. A medvék viselkedése elárulhatja ugyanis, hogy közeleg-e a tavasz. Az állatok Veszprémben kibújtak a barlangból, és a borús időnek köszönhetően nem látták meg árnyékukat, így – ha hihetünk a jóslásnak – hamarosan beköszönthet a tavasz.

Ahogy azt az igazgató elmondta, az állatkerti állatok nem alszanak téli álmot, hiszen naponta kapnak élelmet, míg a természetes közegükben élő állatok számára a tél nehézségeket okoz a táplálékszerzés szempontjából. Ebben az esetben az állatok azért alszanak téli álmot, hogy életfolyamataik lelassuljanak, így a táplálkozás is kevésbé lesz szükségszerű – tette hozzá az állatkert igazgatója.

Veszprém, 2010. február 2. Dorka, a veszprémi állatkert egyik medvéje a húsból, kekszből és gyümölcsökből álló tortát kóstolgatja, amivel kicsalogatták barlangjából. A néphagyomány szerint a medvék gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február 2-án merészkednek elő barlangjukból, és az ekkor tapasztalt időjárás alapján döntenek arról, hogy folytassák-e a téli nyugalmi periódust, vagy készülődjenek a tavasz beköszöntére. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, visszamegy barlangjába, és még negyven napig tart a tél. MTI Fotó: Nagy Lajos

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Nagy Lajos)

A jegesmedvék is lehetnek időjósok?

A medvék árnyékával kapcsolatos népi időjóslás hagyománya a különféle medvék közül természetesen a barna medvékhez – mint a Kárpát-medencében őshonos medvefajhoz – kötődik – írja a zoobudapest.com.

A fővárosi állatkertben, ahol a nagy testű medvefajokat jelenleg a jegesmedvék képviselik, barna medve híján a jegesek árnyékának megfigyelésével lehet megvalósítani a medveárnyék-észlelést. A dolog azonban ennél sokkal érdekesebb, mert valójában a jegesmedvéknek saját jogon is van közük az időjósláshoz.

Az 1960-as években ugyanis arra lettek figyelmesek az állatkert munkatársai, hogy a jegesmedvék fürdési aktivitása nemcsak egyszerűen az időjárás alakulásához igazodik, hanem előre is jelzi azt. Melegebb időben többet, hidegben pedig kevesebbet tartózkodnak a medencében, de ha például melegebbről hidegebbre fordult az időjárás, a jegesmedvék fürdési aktivitásában már egy-két nappal korábban érzékelhető volt, hogy kevesebbet fürdenek, ha pedig melegebb idő érkezett, az állatok fürdési kedve már néhány nappal korábban növekedni kezdett.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy amíg a barna medvékhez a hagyomány kapcsol hosszabb távra szóló népi időjóslást, a jegesmedvéket tudományosan igazolt megfigyelések alapján tekinthetjük rövid távú időjósoknak.

A Fővárosi Állat- és Növénykert teljes cikkét ide kattintva megtekinthetik.