Minority Safepack – még három hónapig írhatjuk alá

 

Európában mintegy ötvenmillió ember tartozik valamilyen őshonos nemzeti kisebbséghez, jelenleg azonban az Európai Unióban nincs szabályozás, amely egységesen rendelkezne a jogaikról. A Minority Safepack polgári kezdeményezés elindítói szerint azonban ahhoz, hogy ezek a kisebbségek megmaradhassanak és biztosítsák mindennapi boldogulásukat a szülőföldjükön, mindenképpen szükséges lenne egy átfogó szabályozásra.

A Minority Safepack története 2011-ben kezdődött. Akkor az Európai Nemzetek Föderatív Uniója, a FUEN, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indított. Egy év alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás.

A 2013. július 16-án benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését azonban az Európai Bizottság elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az unió működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz.

A FUEN 2013. november 25-én megtámadta az elutasító döntést az Európai Közösségek Bíróságánál, mert a bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé.

2014-ben Szlovákia és Románia az Európai Bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe. A román kormány döntése miatt koalíciós feszültség keletkezett, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lemondott a harmadik Ponta-kormányban betöltött miniszterelnök-helyettesi és miniszteri pozíciójáról.

2017. február 3-i ítéletében a törvényszék megsemmisítette a korábbi határozatot, majd az Európai Bizottság 2017. március 29-én kedvező döntést hozott az európai polgári kezdeményezés részleges bejegyzéséről, amely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból.

A FUEN tavaly tavasszal indította kezdeményezését. Vállalása szerint idén április 3-ig egymillió támogató aláírást gyűjtenek össze, így az Európai Bizottság köteles lesz a napirendjére tűzni a kérdést. A hivatalos aláírási kampány 2017 májusában Bonchidán, a Bánffy-kastély udvarán indult.

A FUEN elnökének múlt csütörtöki bejelentése szerint már elérte a 600 ezret az európai polgári kezdeményezés aláíróinak száma.

Anna és Ádám története

Minority Safepack oldalán több történetet is olvashatunk őshonos kisebbségi polgárok mindennapi nehézségeiről. Köztük egy magyar érintettségűt is, amely egy erdélyi magyar testvérpár, Ádám és Anna történetét meséli el.

Ádám kisiskolásként anyanyelvén tanulhatott a világról földrajzórán, a szülőfaluja iskolájában. De most, hogy ötödik osztályba készül, a szülei nehéz döntés előtt állnak. Vagy egyedül kell utaznia naponta 20 kilométert a szomszédos városba, ahol van oktatás az anyanyelvén, vagy otthon maradhat, és román iskolában tanul.

Húga, Anna hamarosan szintén iskoláskorú lesz, és az ő esetében még nehezebbnek tűnik a döntés: ha nem lesz meg a szükséges diáklétszám, egyáltalán nem indul magyar nyelvű osztály a faluban. Így a kisgyerekeknek naponta hosszú utat kell megtenniük a legközelebbi magyar iskoláig, vagy a helyi román iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat – ami azt jelenti, hogy nem fognak megtanulni helyesen olvasni és írni az anyanyelvükön.

A honlap megjegyzése szerint e történet jó példa arra, hogy az anyanyelv az identitás megőrzésének kulcseleme, és a család mellett az iskola játssza a legfontosabb szerepet a gyerekek identitásának formálásában. Ha ezt a lehetőséget elveszik tőlük, a kisebbséghez tartozó gyerekek az asszimiláció útjára lépnek.

„Bár Európa kulturális gazdagsága nyelvi és kulturális sokszínűségére épül, a jelenlegi nyelvi és kulturális politikák a tagállamok hivatalos nyelveinek kedveznek. Ezen változtatni kell. Az EU-nak és a tagállamoknak kedvező körülményeket kell teremteniük a nyelvi és kulturális sokszínűség kibontakozásához” – írja a minority-safepack.eu.

Hol írható alá Magyarországon?

Európa 47 államában hozzávetőleg 340 történelmi kisebbség él, lélekszámuk meghaladja a százmilliót. Minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. Az Európai Unióban annak 23 hivatalos nyelve mellett hatvannál több regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek. Az említett nyelveket beszélő polgárok száma negyvenmillió.

Magyarországon a Rákóczi Szövetség képviseli legaktívabban a kezdeményezést. A testület korábban kiadott közleményében arra kérte a társadalmi szervezeteket, a politikai pártokat, az egyházakat és a média képviselőit, hogy segítsenek a szükséges aláírások összegyűjtésében. A cél, hogy a magyarok minél több szignóval csatlakozzanak a Minority SafePackhez – áll a dokumentumban.

A kezdeményezés aláírható papíralapon, valamint a jogaink.hu internetes oldalon keresztül is. A Rákóczi Szövetség ugyanakkor bejelentette, hogy február elsejétől már a postákon is aláírható. A szövetség ezzel kapcsolatos közleménye szerint a határon túli magyarok számára kulcsfontosságú, hogy a magyarországi emberek aláírásukkal támogassák a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést.