Szakértő: Nem lehet megengedni, hogy rés legyen a pajzson

 

Tart a vita a kormánypártok és az LMP között amiatt az afgán férfinak az ügye miatt, aki Szél Bernadett szakértője, tanácsadója, de megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. A Fidesz szerint nemzetbiztonsági szempontból veszélyes az LMP-s szakértő, ezért nem akarnak úgy tárgyalni a bevándorlásról és a Soros-tervről, ha ott van Szél Bernadett is.

A törvény módosult, és ma már nincs különböző szintű, vagyis A, B és C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés, most már egységes ellenőrzésről beszélhetünk. Törvény határozza meg, kik esnek az ellenőrzés alá, így a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, honvédelmi és rendészeti bizottsága tanácsadói és azok a parlamenti képviselők, akik ezekben a bizottságokban részt vesznek – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1-en.

Az ellenőrzés része, hogy először egy részletes kérdőíven az érintett személynek fel kell tárnia élete egy jelentős részét, mely érinti anyagi helyzetét, vagy azt, hogy volt-e büntetve, van-e külföldi kapcsolata, vagy akár az is, mennyire van eladósodva, vagyis zsarolható-e. Ha a kérdőív alapján a hivatal azt állapítja meg, kockázati tényező áll fenn, akkor értesítik az érintettet – magyarázta Horváth József.

Speciális eset, ha olyan kockázat merül fel, hogy külföldi titkosszolgálattal, szervezett bűnözéssel való kapcsolattartásra utaló információk keletkeznek. Ekkor a szolgálat ezt az információt a kockázatos személlyel nem osztja meg, csupán annyit, hogy kockázat merült fel – fűzte hozzá. „Nem lehet megengedni, hogy rés legyen a pajzson” – mondta Horváth József, és hozzátette, hogy a nemzetbiztonság számára kiemelt fontosságú, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságában rend legyen.

Kifejtette: van jogorvoslati lehetősége az adott személynek, az ellenőrzést végző szervezet főigazgatójához fordulhat, az irányító miniszterhez, vagy a nemzetbiztonsági bizottsághoz is.