Minél nagyobb befolyással és hírnévvel rendelkezik egy nem-kormányzati szervezet (NGO), annál nagyobb eséllyel adják fel eredeti célkitűzéseiket és felelnek meg támogatóik elvárásainak – számol be a Századvég egy a témában írt könyvről.
A brit Sarah S. Stroup és az amerikai Wendy H. Wong A tekintély csapdájában, a nemzetközi NGO-k stratégiai vállalásai címmel megjelent kötetében arra keresték a választ, hogy a nem-kormányzati szervezeteknek (NGO-k) mennyire kell változtatniuk stratégiájukon abban az esetben, ha egyre több befolyást és tekintélyt tudnak szerezni a nemzetközi politikai színtéren.
A szerzők több olyan szervezetet vizsgáltak, amelyek Magyarországon is működnek mint az Amnesty International, a Human Rights Watch, vagy éppen a Greenpeace.
Elemzésükben arra jutottak, hogy a domináns nem-kormányzati szervezetek kommunikációja és hozzáállása is gyökeresen megváltozik akkor, amikor befolyásos pozícióba kerülnek. Ez viszont kompromisszumos döntés elé állítja őket. Minél jobban hat rájuk a nemzetközi környezet, annál nagyobb mértékben vesztik el önállóságukat és szorítkoznak arra, hogy stratégiai irányukat egy visszafogottabb mederbe tereljék azért, hogy megfeleljenek partnereik és támogatóik elvárásainak.
A hatalmi csapda miatt a legtöbb vezető NGO az évek alatt jelentősen megváltoztatta stratégiáját, amely ahhoz vezetett, hogy alapcéljai egy részét vagy az általa képviselt érdekek és támogató körök bizonyos százalékát elveszítette.
A másik stratégiai irány, amikor kisebb szervezeteknek nem kell többféle „közönségnek” megfelelni, ezért elhagyhatják a mérsékelt és visszafogott megközelítési módokat és radikalizálódnak, így viszont elfogadottságuk, súlyuk csökken.
A könyv részletes beszámolóját ITT olvashatják.