Szijjártó: Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni

 

Három éve zajlik a migrációs válság, amit szavai szerint „elképesztő képmutatás és politikai korrektség vesz körül”. A külügyminiszter azt is mondta, hogy Brüsszel tovább erőlteti a korlátlan betelepítést, ezért szerinte újabb támadásokra kell felkészülnünk.

Csak kilenc nap telt el az idei évből, mégis zajlik a diplomáciai nagyüzem. Budapesten járt a lengyel és az ír kormányfő, a magyar miniszterelnök pedig Bajoroszágban, a CSU-nál járt. Orbán Viktor a Bildnek adott interjúban kijelentette: a migránsokat a németek akarták befogadni, nem a magyarok. A német vezető politikusok mégis azt várják, hogy mindenki segítsen nekik megoldani azt a problémát, amit tulajdonképpen ők okoztak.

Szijjártó Péter az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: a migrációs válság már három éve áll az európai politikai diskurzus középpontjában. Mivel Magyarország a népakaratnak megfelelően nem akar bevándorlóországgá válni, arra kell felkészülni, hogy ez további támadásokat fog kiváltani az Európai Unió és egyes tagállamok részéről

Több európai vezető átváltott a magyar álláspontra

Az európai vezetők az elmúlt egy évben elkezdtek arról beszélni, hogy a meg kell védeni az unió külső határait. A bajok helyben kezeléséről, az EU területén kívüli ellenőrzésről nyilatkoznak – mondta Szijjártó Péter az M1 reggeli Híradójában. Ám ezek a nyilatkozatok sosem azzal végződnek, hogy „ahogy a magyarok már három éve mondják”. A politika nem egy ilyen műfaj – tette hozzá. A külügyminiszter kifejtette, hogy továbbra is próbálnak minket támadni, az Európai Parlament és az Európai Bizottság sem adta fel azt a tervét, hogy végül egy felső plafon és mindenféle időhatár nélküli folyamatos kötelező betelepítési kvótát hozzanak létre Európában.

Szijjártó Péter elképesztőnek nevezte Martin Schulznak, a német „szocialisták” (SPD) vezetőjének Magyarországot elítélő nyilatkozatait. Szerinte a politikus figyelmen kívül hagyja, hogy Németország Magyarországnak köszönheti a migrációs nyomás csökkenését. Vagyis Németország déli határa ma a magyar–szerb és a magyar–horvát határon található, és ha Magyarország nem költött volna mintegy egymilliárd eurót a déli határok védelmére, Németországnak sokkal nagyobb problémával kellene szembenéznie.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi (LIBE) bizottsága látogatást tesz Magyarországon, a miniszter azt mondta, hogy a testület tevékenysége „egy színház”, és már kész van a Magyarországot elítélő jelentése. A bizottság bevándorlókontinenssé kívánja változtatni Európát, amivel Magyarország nem ért egyet – jelentette ki.

Aktív szereplői vagyunk a nemzetközi politikának

Szijjártó Péter a Kossuth Rádió keddi 180 perc című műsorában azt hangsúlyozta: a magyarországi diplomáciai nagyüzem azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is aktív szereplője a nemzetközi politikának. Felidézte, hogy tavaly hazánkban járt az egyiptomi, az izraeli, a kínai miniszterelnök, továbbá 15 közép- és kelet-európai állam vezetője. Az idén eddig a lengyel és az ír miniszterelnök látogatott Budapestre, Orbán Viktort fogadta a bajor miniszterelnök, illetve a magyar kormányfő szerdán Berlinben találkozik az 50 legnagyobb német vállalat vezetőjével, majd a hónap végén Bécsben az új osztrák kancellárral – sorolta.

Horst Seehofer bajor kormányfő azon nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Bajorország gazdasági szövetséget kíván létrehozni a közép-európai államokkal, a politikus arról szólt: a gazdasági növekedés európai motorja Közép-Európában található, amit a német befektetők is kihasználnak. A többi között 6 ezer német vállalat működik Magyarországon, amelyek 300 ezer embernek adnak munkát. Ebben a helyzetben észszerű a bajor kormányfő felvetése.

Végül példaként említette, hogy a Németország és a V4-ek közötti kereskedelmi forgalom 55 százalékkal meghaladja a német–francia kereskedelmi forgalmat, miközben hagyományosan a német–francia tengelyt tekintik az európai gazdaság motorjának.