Az ötvenes években alig különbözött az alföldi tanyasi élet és a falvak világa, napjainkban azonban már nincs község, ahol legalább a főút ne lenne szilárd burkolatú. Egy kiadós havazás azonban most is ugyanúgy fogságba ejti a vidéket, mint régen.
A Jávorkúton készült felvétel érdekessége, hogy a Déry Tibor forgatókönyve alapján készült Simon Menyhért születése című filmet ekkoriban forgatták a Bükk-fennsíkon. Az előkészítési munkák során jutott el a stáb az érintetlen behavazott tájra (1954. február 15.) (Magyar Fotó: Pap Jenő)
A szatymazi tanyaközpont általános iskolája Petőfi Sándor Úttörőcsapatának tagjai szánkóznak 1955 januárjában. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter iskolareformjának köszönhetően az 1920-as években három év alatt ötezer tanyai tanterem épült Magyarországon. Ezek lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, könyvtárral, gramofonnal és akár filmvetítő gépekkel felszerelve (MTI-fotó: Bereth Ferenc)
A fotó 1956 februárjában készült, valahol vidéken (MTI-fotó/Magyar Fotó)
Klasszikus téli kép régről: gémeskút és lovas szán egy alföldi tanyán Gyoma közelében, 1956-ban (Magyar Fotó: Fehérvári Ferenc)
A fotó 1965 januárjában készült, ebben az évben a tél folyamán különösen sok gondot okozott a csapadék. Nagy mennyiségű hó hullott a Duna felső vízgyűjtő területén, a tavasz pedig szinte egész Közép-Európában rendkívül esős volt. Ennek következtében 1965 márciusától több hónapig tartó magas vízállás és egymást követő árhullámok alakultak ki a Dunán, a 20. század legnagyobb árvízét okozva (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)
Iskolába mennek a Csárdaszállás település körüli tanyák kis lakói 1965 januárjában. A helyi általános iskola diákjainak 90 százaléka három-négy, sőt öt kilométer távolságból járt tanulni. Megbecsült hely volt az iskola, nem nagyon mulasztottak a gyerekek (MTI-fotó: Kunkovács László)
Leckeírás a tanyán, petróleumlámpa fényénél. A diák Kónya János, aki szintén a Csárdaszállási Általános Iskolába járt az 1960-as évek derekán (MTI-fotó: Kunkovács László)
Tajti János orvos úton betegeihez a medgyesbodzási tanyavilágban (1970. február) (MTI-fotó: Benkő Imre)
Iskolás gyerekek saját készítésű betlehemmel járják a havas tanyavilágot valahol Bács-Kiskun megyében, 1973 decemberében (MTI-fotó: Kozák Albert)
A téli Hortobágy 1977 februárjában (MTI-fotó: Molnár Edit)
Behavazott szekér áll a fafaragók Kecskemét környéki tanyáján 1984 januárjában (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter)
A néhány nap alatt leesett mintegy 30 centiméter hó megnehezítette a Szeged környéki tanyán élők mindennapjait 2003 január elejére. A lovas szán megkönnyítette a közlekedést (MTI-fotó: Németh György)
A Szegedhez közeli Szatymaz külterületén is sok idős ember él a tanyáján. A mínusz 20–25 fokos hideg és a 40–50 centiméteres hó teljesen elzárta őket a külvilágtól 2003 január közepén. Boltba, orvoshoz egyedül nem tudtak eljutni. Az önkormányzat gondozási központjában dolgozó Csányi Sándorné (képünkön) és Badényi József naponta 50-70 kilométer távolságot is megtett egy traktorral, hogy kiszállítsa az előfizetett ebédet, bevásároljon, és elhozza a patikából a gyógyszereket (MTI-fotó: Németh György)
A kecskeméti Ménteleki Általános Iskola hatodik osztályos tanulói lovas kocsin mennek betlehemezni a Kecskemét környéki tanyavilágba 2011. december 22-én (MTI-fotó: Ujvári Sándor)
Naplemente egy tanyánál a hóval borított Békéscsabán (MTI-fotó: Lehoczky Péter)