Fazekas Sándor: Radikálisan megújul a polgári perrendtartás

 

Gyorsabb és professzionálisabb lesz a január 1-jén hatályba lépő gyökeresen új polgári perrendtartás – mondta Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke. Fazekas Sándor hatéves vezetői mandátuma rövidesen lejár, de megpályázta újra a legnagyobb magyar bíróság elnöki posztját.

A polgári perrendtartás (pp) egyik lényeges újítása az úgynevezett osztott perszerkezet. Ennek lényege, hogy a per előkészítő szakaszában a feleknek elő kell adniuk bizonyítékaikat és jogi álláspontjukat, a bírónak pedig jeleznie kell, hogy milyen ellentmondások, hiányosságok hátráltathatják a döntést – mondta az elnök.

A bírónak a hatékony pervitel érdekében aktívan be kell avatkoznia: le kell határolnia az eljárást, hogy a per előre látható mederben folyjon, ne legyen lehetőség különféle perelhúzó trükkök, taktikák bevetésére. Mindeközben azonban a leghatározottabban tartózkodnia kell attól, hogy prejudikáljon. Meg kell őriznie egyenlő távolságát a két féltől, nem osztogathat tanácsokat. E rendkívül kényes egyensúly megőrzéséhez magas fokú szakmaiság, határozottság és mértéktartás egyaránt kell – mondta az elnök.

Releváns tények és bizonyítékok

A tárgyalás megkezdése után a perben új bizonyíték csak egészen kivételes esetben használható fel, ugyanakkor minden félnek ki kell adnia a perrel kapcsolatos releváns bizonyítékait, igazmondási, sőt bizonyítékszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Aki egyszer az államhoz fordult, attól elvárható, hogy a releváns tényeket a valóságnak megfelelően és teljes körűen adja elő.

Ez a perrend sok más fejlett jogállamban is működik, de 1945 előtt ilyen volt a magyar polgári per is – tette hozzá az elnök. A törvényszéken a gyorsaság és szakszerűség jegyében csak jogi képviselővel, a helyi bíróságokon azonban ügyvéd nélkül is lehet pereskedni. A rászorultak jogérvényesítését segíti többek között a könnyebb, egyszerűbb, formanyomtatványokon történő keresetbenyújtási lehetőség és a bírósági panaszirodák.

Számos lépést tett a jogalkotó

A jogalkotó számos lépést tett azért, hogy tehermentesítse a bíróságokat, és azokat az ügyeket, amelyekben nem feltétlenül szükséges a per, más útra terelje. Ilyen például, hogy a lejárt követelések a korábbi 1 millió helyett 3 millió forintig csak közjegyzőnél, fizetési meghagyással követelhetők. Ebből pedig csak akkor lesz per, ha a követelést a kötelezett vitatja.

Az eddigi tapasztalatok szerint az 1 millió forintot meg nem haladó ügyekben 4 százalék, 1-3 millió között 6,5 százalék alakul perré, ami azt jelenti, hogy tízezres nagyságrendben szabadulhat meg perektől a törvényszék.

A Fővárosi Törvényszék helyzetén könnyít az illetékességi szabályok átalakítása. A fogyasztói szerződésesekkel – például gáz, villany – kapcsolatos perekben a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság lesz illetékes, nem a szolgáltató helye szerinti, mint eddig, a gépjármű felelősségbiztosítási ügyekben pedig a felperes lakóhelye szerinti bíróság. Mindez jelentősen tehermentesíti a központi régió bíróságait, és egyben ügyfélbarát is.

Életbe lép az elektronikus kapcsolattartási törvény

Fazekas Sándor elmondta, hogy szintén január elsején lép életbe büntető ügyszakban az új elektronikus kapcsolattartási törvény, amelynek egyik fontos jogintézménye a távmeghallgatás. Ez nagy jelentőségű például a büntetés-végrehajtási intézményekben őrzöttek vagy a más városokban élő tanúk esetében is. A távmeghallgatás lehetősége jelentősen javíthatja a tanúzási fegyelmet.

Az ügyvédek egy részének vannak garanciális és praktikus, technikai aggályaik, de ezek a három évtizedes büntetőbírói gyakorlattal rendelkező Fazekas Sándor szerint kezelhetők. A nemzetközi tapasztalatok kedvezőek, nemcsak a fejlett nyugat-európai jogállamokban, hanem Szlovéniában, a balti országokban és Csehországban is évek óta jól működik ez az intézmény.

Rendszerszerű távmeghallgatás

Ráadásul a távmeghallgatásnak Magyarországon csaknem negyedszázada megvolt az első sikeres próbája: 1993-ban Pintér Sándor akkori országos főkapitány szervezésében a váci rendőrkapitányság és a Fazekas Sándor által irányított váci bíróság között, még VHS-technikával. Éppen ideje, hogy a korszerű digitális berendezések korában végre rendszerszerűen beinduljon a távmeghallgatás – jegyezte meg az elnök.

Fazekas Sándor elmondta, hogy január 4-én jár le hatéves elnöki mandátuma, és ismét pályázik, tudomása szerint egyetlenként. A Fővárosi Törvényszék, az ország messze legnagyobb bírósága, ahol az ország összesen mintegy 3000 bírájának csaknem negyede ítélkezik, ugyanakkor az összes ügynek bizonyos ügyszakokban több mint harmada, csaknem fele indul. Ráadásul a legbonyolultabb és legnagyobb terjedelmű ügyek jelentős része is a fővárosban összpontosul.

Mindezek miatt korábban jóval az átlag alatt teljesített a Fővárosi Törvényszék, mára azonban a sereghajtók közül az élbolyba került. Az elmúlt fél évtizedben a legtöbb mutató elérte az országos átlagot, sőt volt, ahol meg is haladta.

Míg korábban a Fővárosi Törvényszéknek volt szüksége arra, hogy más megyékből érkezett bírók segítsék feldolgozni az ügyhátralékát, addig ma már az is előfordul, hogy a törvényszék segít másutt, így például a Fővárosi Ítélőtábla jelentős hátralékának megszüntetésében. A hatéves ciklus kezdetén 6000 két éven túli ügy volt a törvényszéknek, ma már kevesebb mint a fele, tíz éven túli ügy pedig 150 volt, ma már csak alig 20 – mondta Fazekas Sándor.