Jelenlegi és volt egészségügyi vezetők az alapellátás megerősítését szorgalmazzák

 

Az alapellátás megerősítésének fontosságát, a háziorvosok kompetenciájának bővítését, praxisközösségek kialakítását szorgalmazta több korábbi egészségügyi miniszter, illetve a területért jelenleg felelős államtitkár a Medicina Konferencián rendezett kerekasztal beszélgetésen, pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy vélekedett, hogy az alapellátás elsősorban nem pénzkérdés, hanem a megerősítése érdekében vissza kellene adni a respektjét, ami a kompetenciák átadásával érhető el elsősorban. Olyan kompetenciákat kell adni a háziorvosoknak, amelyek jelenleg csak a szakellátásban érhetőek el – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis és az ott gyógyítók jellemzően nyugdíjas korúak, úgy vélekedett, hogy az úgynevezett svájci modell szerint praxisközösségeket kell kialakítani, mert a legtaszítóbb a fiatalok számára az egyedül végzett munka.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2010-től a szakellátást jóval meghaladó mértékben bővült az alapellátás finanszírozása. Az idén például az elmúlt évi 750 millióról 2,25 milliárd forintra emelkedett az a forrás, amellyel a költségvetés támogatja a praxisvásárlást, vagyis az üres háziorvosi praxisok betöltését.

Hozzátette: ugyan még 300 praxis betöltetlen, de ezek közül mintegy 200-nál olyan alacsony a betegszám, hogy megszűnésre vannak ítélve. A fennmaradó, valóban működőképes, mintegy száz praxis közül 55 betöltésére pedig már van jelentkező.

Gógl Árpád, az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere úgy vélekedett, hogy a járásokra kell felépíteni a komplex egészségügyi ellátást, növelni szükséges a társadalom egészségtudatosságát, amit például a közoktatásban az egészségtan bevezetése szolgálhatna. Továbbá az elöregedő társadalomban a gyermekek védőnői ellátása mellett be kellene vezetni az időskori védőnői ellátást – mondta.

Székely Tamás, a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány egészségügyi minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak kompetenciákra, hanem több pénzre is szüksége volna az alapellátásnak. Ugyanis – folytatta – ma egy praxis átlagos finanszírozása 1,2 millió forint havonta, aminek harmadát azonnal elviszik az adók és járulékok, vagyis csupán az orvos és a nővér bérére elegendő.A tanácskozás másik témája az nyugdíjas egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának korlátozása volt.

Kökény Mihály, a Horn- és a Medgyessy-kormány egészségügyi minisztere azt hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozókat mentesíteni kellene a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának 2013-ban bevezetett általános tilalma alól, a többi között a nővérhiány enyhítése érdekében. Továbbá a nyugdíj mellett dolgozóknak meg kellene kapniuk a besorolásnak megfelelő bért – tette hozzá.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány szakminisztere ugyancsak azt mondta, hogy helytelen volt az egészségügyi dolgozókra is kiterjeszteni a szabályozást és az ágazatot mentesíteni kellene a jogszabály alól.

Ónodi-Szűcs Zoltán erre azt mondta, hogy a törvény egy maitól eltérő helyzetben született, ám ma mindenki megkapja a mentesítést, aki kéri.

Arról is szólt, hogy egyre inkább visszaszorul az orvoselvándorlás. Ugyanis, miközben 4-5 esztendeje még évente mintegy 900 orvos távozott, tavaly csak 380 és az idén tovább csökkent ez a szám.

A fórumhoz hozzászóló háziorvosok ugyancsak szorgalmazták olyan praxisközösségek alakítását, amelyben többek között dietetikus, gyógytornász vagy szociális gondozó is segíti a háziorvosok munkáját.