Normatív alapú támogatást kaphat a Határtalanul! program

 

Normatív alapú támogatást kaphat a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program a jövőben - erről Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere beszélt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.

A tárca vezetője kiemelte: 2013 óta 190 ezer magyar fiatal találkozott magyar fiatalokkal a program keretében, azaz vagy anyaországi iskolából utaztak ki, vagy külhoni magyar területekről érkeztek ide diákok. Rámutatott: a 7. osztályos diákoknak már mintegy a fele el tud jutni így külhoni magyar közösségekhez, s a cél, hogy ne legyen olyan diák, aki úgy végzi el az általános iskolát, hogy nem járt határon túli magyar közösségnél.

Balog Zoltán beszámolt arról az elképzelésről, hogy normatív alapon kapnák az iskolák a forrásokat, amit erre szánnak, s ha nem utaznak ki a diákok, akkor azt vissza kellene fizetni. A tárca vezetője egyúttal szigorú elszámolást is ígért.

A miniszter hangsúlyozta, amikor oktatásról beszélnek, az egyik legjelentősebb változás, hogy egységes Kárpát-medencei Felsőoktatási Térben szervezik meg a felsőoktatást. Ez lehetőséget ad arra, hogy bárki a Kárpát-medencéből korlátozás nélkül tanulhasson egy másik nemzetrész felsőoktatási intézményében. Kitért arra is, hogy a Makovecz-program erre plusz lehetőséget biztosít, s az elmúlt időszakban több mint 300 diák kapcsolódott be a programba a külhoni területekről.

Jelentős előrelépés

Balog Zoltán elmondta: jelenleg mintegy 17-20 ezer hallgató tanul magyar nyelven határon túli felsőoktatási intézményekben. Jelentős előrelépésről számolt be a kihelyezett képzéseknél, mint mondta, csak olyan programok kaphatnak engedélyt, amelyekre a külhoni magyar területeknek valóban szüksége van, és amelyek nem jelentenek rossz konkurenciát.

Újdonságként említette, hogy a pedagógusképzésnél első ízben fordult elő, hogy közös uniós forrású programokat hirdetnek a határon túli magyar szervezetekkel. Kiemelkedően fontos és szimbolikus lépésnek nevezte a Köldökzsinór programot, amelynek keretében az anyasági támogatást és a babakötvényt kiterjesztik a határon túl születő magyar gyermekekre is.

Azt szeretnék, ha valaki gyermekének magyar állampolgárságot kezdeményez, és megkapja a dokumentumokat, akkor azt az utalványt is megkapja, amivel az anyasági támogatást felveheti – közölte. A miniszter kitért arra is, legfontosabb  szövetségeseik az egyházak. Mint mondta, két év alatt az egyházi személyek jövedelem-kiegészítését megduplázták.

Továbbra sem fogadják el az ukrán nyelvtörvényt

Az ukrán nyelvtörvénnyel összefüggésben ismét kijelentette: ebben az ügyben nem lehet engedni. A közelmúltban, a törvénnyel összefüggésben kibontakozó szakmai vita ettől független, a vonatkozó cikkelyt továbbra sem tudják elfogadni – jelentette ki.

Szávay István (Jobbik) szerint a kormány nem igazán keresi a konszenzust a határon túli szervezetekkel, s azok hangját hallják csak meg, akikkel kapcsolatban állnak, a többieket kirekesztik a különböző fórumokról. Azt kérdezte, hogy a hétvégi iskolákat a diaszpórában működtető Vasárnapi Iskola Alapítvány támogatásának emelését elképzelhetőnek tartja-e a miniszter. A Határtalanul! program kapcsán az előrelépéseket, a bürokrácia csökkentését üdvözölte, és a normatíva bevezetését első hallásra jónak nevezte.

Gaal Gergely (KDNP) arról beszélt, hogy az egyházak az identitás-megőrzésben jelentős szerepet vállalnak, s a tárca számos programmal erősíti ezt.

Pánczél Károly (Fidesz) a bizottság elnöke kiemelte: a Határtalanul! program a nemzetpolitika zászlóshajója, s a nevelés területén hatalmas lehetőségeket rejt. A kezdeti döccenők után “jól szeli” hajója a habokat – értékelt. Kitért a külhoni templomfelújításokra, és azt mondta: óriási a jelentősége ennek a programnak, ahogy az óvodafejlesztési programnak is. Felvetette olyan magyartanárok képzését, akik a diaszpórában tanítanák a magyar nyelvet, mint idegen nyelvet.

Balog Zoltán úgy reagált: nagy munkát folytatnak azért, hogy konszenzus legyen a külhoni magyar szervezetek között. Kiemelte: ha ez nem így lenne, a magyar közösségnek nem lenne képviselője a kijevi parlamentben. Hasonló a helyzet a többi külhoni magyar területen is – jelezte. A Vasárnapi Iskola Alapítvány területe a Miniszterelnökséghez tartozik, de valóban jól működő szervezetről van szó – tette hozzá.

A Határtalanul! programban azért nem vesznek részt többen, mert nem jelentkeznek többen. Ezért szeretnék a normatív támogatást bevezetni – mondta a miniszter, aki jónak tartotta azt a felvetést, amely a nemzetiségeknél hasonló program indításáról szólt, és Varga Szimeon bolgár szószólótól származott. Kitért arra is, hogy az óvodafejlesztéseknél helyi szinten egyeztetnek, hol van szükség ilyen programokra. Közölte továbbá, hogy a magyar mint idegen nyelv képzés mesterképzésként létezik már, de szükség is lesz rá a jövőben.