A gyilkos kamasz anyját is elítélték, aki mellett szeretet nélkül, elhanyagolva kellett felnőnie a fiúnak

 

Az elmúlt évek egyik legkegyetlenebb gyilkosa mindössze 15 éves volt, amikor megölt két tatabányai hajléktalant. Mindenki azt találgatta, hogyan lehetett képes erre egy kamasz, honnan eredhetett a fékezhetetlen indulata? Nem menti a fiút, de egy lehetséges válasz a kérdésekre, hogy múlt héten elítélték az anyát, mert könyörtelen volt gyerekeivel, és elhanyagolta őket. A Kékfény riportja.

Vérbe fagyott holttestet találtak 2017. április 30-án reggel fél hatkor a tatabányai bevásárlóközpont közelében, egy használaton kívüli buszmegállóban. A romos épület úgy nézett ki, mint egy mészárszék, mindent vér borított, a falakon másfél méteres magasságban is találtak felfröccsenő vérnyomokat. A második gyilkosság közelében egy biztonsági kamera felvette a tettest, a nyomozók gyorsan beazonosították, akit pár órán belül elfogtak.

A fiú akkor alig múlt 15 éves.

Mindent bevallott, helyszíni kihallgatásán még azt is megmutatta, hogy hogyan ölt. A fiatal fiú aznap éjjel egy korábbi jelentéktelen szóváltást bosszult meg. Fél órán át teljes erővel ütötte-rúgta a magatehetetlen férfit. Aztán hazament, de nem jutott be a lakásba, mert az anyja kizárta. Céltalanul elindult a tatabányai éjszakába. Belekötött egy másik hajléktalanba, és végül őt is agyonverte.

Elmeorvos és pszichológus is vizsgálta, mint kiderült, beszámítható, de személyiségzavaros, a családja traumatizálta. Az anyja ugyanis olyan súlyosan elhanyagolta a fiút és öccsét, hogy a rendőrség hivatalból nyomozni kezdett a nő ellen. A háromfős család mindössze egy 30 négyzetméteres panelben élt Tatabányán.

Hétéves korában kezdődtek a problémák

A gyilkos tini hetedikes volt, amikor ölt. Apja külföldön dolgozott, néha jött csak haza, odavetett pár ezer forintot a fiának, akit egyébként nem ismert el saját gyermekének. A fiúval már hétéves korában kezdődtek a problémák. Rossz iskolai magatartása és jegyei miatt akkor figyelt fel rá a városi családsegítő szolgálat.

Az anya sokat dolgozott egy gyárban, a nagyobb fiúnak kellett vigyáznia a kisebbre, az óvodából is ő vitte haza az öccsét. Az anya nem tudta kezelni az idősebb fia tanulási problémáit, a kamaszodását sem, az ügyész szerint azért, mert állami gondozottként nem voltak mintái, nem tanult meg szeretni.


Az ügyész azt is elmondta, egyszer az édesanya elment a gyámhatósághoz, hogy lemondjon a fiáról, és ez frusztrációt, elfojtott agressziót váltott ki a fiúból, aki mentálisan beteg lett, viszont az anyja nem járt vele orvoshoz, és a gyógyszereit sem váltotta ki.

Rendszeresen verte gyerekeit az édesanya

A nő 7 éven át rendszeresen verte a gyerekeit, mikor dolgozni ment, hol kizárta őket, akár télen is, a lakásból, hol pedig rájuk zárta az ajtót. A Tatabányai Törvényszék kollégiumvezetője, Budai Vince azt mondta, a nő tudomásul vette az ítéletet, az ügyészség viszont hosszabb próbaidő kiszabásáért fellebbezett. A kollégiumvezető szerint az anya ítéletében nincs szó a fia gyilkosságáról,

a fia tettéért nem is vonhatták jogilag felelősségre.

A fiú tárgyalásán viszont sokszor emlegették az anyját, a bíró első fokon eleve csak a szülői háttér miatt enyhített a büntetésén. Ezért kapott csak tizenhárom és fél évet a fiatal fiú, mert családi élete, gyermekkora, annak nehézségei befolyásolták abban, hogy ilyen brutális cselekményeket követett el.

Jogerősen aztán úgy döntött az ítélőtábla, hogy a családi háttér sem elég ok az enyhítésre, a fiú a lehető legsúlyosabb, 15 éves fegyházbüntetést kapott.

Precedensítélet született Tatabányán

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint precedensítélet született Tatabányán, ezek után azt reméli, hogy a hatóságok alaposabban vizsgálják majd a tini tettesek családi hátterét, és gyakrabban indulnak majd büntetőeljárások a szülők ellen elhanyagolás miatt.

A szakértő emlékszik egy olyan esetre, amikor a szülőket felelősségre vonták a gyerekük tettéért. Igaz, az nem büntetőeljárás volt, hanem polgári per. A szakértő a kaposvári kamaszgyilkosságra emlékezett vissza, amikor két, akkor 10. osztályos gimnazista egy tóhoz csalta egyik osztálytársukat, és ott kővel, fával és egy vésővel brutálisan bántalmazták.

Az arcára mellmagasságból súlyos betondarabokat ejtettek,

majd testét a vízbe dobták. A gyilkosokat 14 évre ítélték, pár hónapja szabadulhattak. Családjuknak nyolcmillió forintos kártérítést kellett fizetniük az áldozat szüleinek, mert a bíróság szerint ők is felelősek azért, hogy ilyen kegyetlen gyilkosokká váltak a fiúk. A törvényszék kimondta, az elkövetők gyűlölete, brutalitása egyértelműen rossz lelki alkatra, defektusra utal, ami nevelési hiányosságokra vezethető vissza.

Solt Ágnes szociálpszichológus legutóbb a kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárásokat vizsgálta, korábban pedig éveken át készített mélyinterjúkat a fiatalkorúak börtönében. Véleménye szerint tipikusan akkor veszik elő kiskorú veszélyeztetéséért a szülőt, ha a gyerekével közösen követ el bűncselekményt, például együtt mennek lopni.

Enyhítés lehet egy fiatal tettes sorsa

A bíró csak az ügyészi vádiratról dönthet, azon nem terjeszkedhet túl. A büntetésnél tudják csak figyelembe venni egy fiatal tettes sorsát, ez ok lehet az enyhítésre. De ez sem mindig megoldás, sőt a gyerekjogi szakértő arra emlékeztet, az is gyerekveszélyeztetés, ha például egy állami gondozott gyerekre nem figyelnek a nevelők, hagyják, hogy folyton kiszökjön, és például lopni járjon.

Gyurkó Szilvia szerint sokatmondó, hogy a tatabányai gyilkos és öccse évek óta gyámügyi védelem alatt állt, az anya közben továbbra is súlyosan elhanyagolhatta a gyerekeit. A bírósági ítélet szerint az anya a kisebbik fiút is verte, veszélyeztette és elhanyagolta. Az ügyész nem kérte, így a bíró sem szüntette meg a szülői felügyeleti jogát, vagyis a most hétéves kisfiút továbbra is a nő nevelheti.

Csak felnőtteknek!

Az oldal alkalmas kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.

Tartalma a 2010. évi CLXXXV. médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.