Senki sem tudja, mekkora értékű lopott műkincs cserél gazdát a feketepiacon

 

Rengeteg lopott, csempészett vagy tisztázatlan eredetű műkincs és kulturális tárgy kering a feketepiacon. Senki sem tudja pontosan megmondani, mekkora mennyiségű és értékű lopott műkincs cserél gazdát. A Nemzeti Múzeumból nemrégiben 149 műtárgyat lopott el a főmúzeológus, aki egy régiségkereskedőhöz vitte a milliókat érő zsákmányt. A Kékfény riportja.

Egy év alatt harmincmillió forint értékben lopott el 149 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból a nyugdíjazása előtt álló főmuzeológus. Munkanapjain a szokásos módon lement a raktárba, majd a műkincsekkel átment a biztonsági ellenőrzéseken, és senki semmi gyanúsat nem észlelt.

A hivatalos vád szerint a 64 éves nő festményeket, metszeteket, kisplasztikákat, rézkarcokat és litográfiákat tulajdonított el. Mint később kiderült, egy Dohány utcai régiségkereskedő ismerősénél adta el a tárgyakat, együttvéve több mint hárommillió forintot kapott értük,

a műtárgyak tényleges értékének egytizedét.

A rendőrség megtalálta a kereskedést, de a régiségkereskedőt nem. A boltban azt mondták, hogy nyugdíjba ment, és túladott az üzletén. A mostani tulajdonosoknak semmi közük a történtekhez. A régiségkereskedő nem volt a büntetőeljárás terheltje, és arra nem volt bizonyíték, hogy a régiségkereskedő bűnös tudattartalommal járt volna el.

Sikkasztással vádolják

A jóhiszemű gyűjtők elvileg a régiségkereskedőtől perelhetik vissza a vételárat. A kereskedő pedig a muzeológus nőtől követelheti azt a hárommillió forintot, amit kifizetett. A 64 éves főmuzeológusnak a kártérítési felelősség mellett azzal is szembe kell néznie, hogy az ügyészség jelentős értékre elkövetett sikkasztással vádolta meg.


A nyugdíj előtt álló nő elfogásakor mindent beismert, és megbánta, amit tett. Az ügyészség szerint nem szükséges börtönbe zárni. Amennyiben beismeri bűnösségét az előkészítő ülésen, az ügyészség két év szabadságvesztésre ítélheti öt év próbaidőre felfüggesztve. Ugyanakkor pénzbüntetésre számíthat, a vádhatóság szerint 250 ezer forintot kell kifizetnie.

Buzinkay Péter, a Műtárgyfelügyeleti Hatóság főosztályvezetője szerint

a műkincspiac nem kockázatmentes.

Mint mondta, rengeteg lopott, csempészett vagy bármilyen más módon nem tisztázott eredetű műkincs, kulturális tárgy kering a piacon.

Hivatalos körözési listák

A legális galériák általában szem előtt vannak, így aki itt próbálkozik, az a lebukást kockáztatja. Ezeknek a galériáknak hozzáférésük van a körözési listákhoz, ezért ha valaki bevisz a galériába egy műkincset, ellenőrzik, hogy szerepel-e a mű az egyik listán.

Hivatalosan két körözési lista létezik, amelyeken lopott műtárgyak szerepelnek. Az egyik a rendőrség tárgykörözési listája, a Police.hu oldalon. A másik pedig a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatóságának nyilvántartása a lopott műkincsekről. Ha egy tárgy bekerül a nyilvántartásba, gyakorlatilag egy „bélyeget” kap, így adott esetben forgalomképtelen lesz, és az ára is lezuhan.

A lista ugyan fontos, de nem pontos, nem lehet teljesen ráhagyatkozni, szakértők szerint ugyanis az ellopott tárgyak jelentős mennyisége nem kerül bele az adatbázisba.

Sokat számít a műgyűjtők tapasztalata

A kereskedő vagy a műgyűjtő tapasztalata sokat számít, ha valami nem stimmel. Csak a szerencsén múlt az is, hogy a Nemzeti Múzeumból ellopott műtárgyak meglettek. A bűncselekményre úgy derült fény, hogy a régiségkereskedő továbbértékesítette a lopott műtárgyakat, amelyek így bekerültek a műtárgypiacra, és valaki felismerte, hogy melyik múzeumból származik az egyik műtárgy. Miután a Nemzeti Múzeum tudomására jutott, hogy hiányoznak a kincsek a raktárukból, feljelentést tettek, és elkezdődött a nyomozás.

Egy műtárgy kivételével az összes visszakerült a múzeumhoz.

A hiányzó műtárgy egy Kádár János-kisplasztika, amelyet még keresnek. A kincs ugyanakkor nem szerepel egyik körözési listán sem. Buzinkay Péter szerint egyes esetek nehezen ellenőrizhetők vissza, így elmondható, hogy nem teljes körű az adatszolgáltatás.

A műtárgy tulajdonjoga soha nem évül el

Ha lopás történik, az bűncselekmény, amelynek büntetőjogi vetülete keletkezik. Ha egy meghatározott időn belül nem kerül elő a lopott tárgy, elévül a bűncselekmény, és onnantól kezdve a rendőrség sem intézkedik tovább. Az elévülési időn túl a tolvajok és orgazdák elvileg már nem büntethetők, ugyanakkor a lopott műtárgy tulajdonjoga soha nem évül el.

Az eredeti tulajdonos vagy örökösei, ha tudják bizonyítani, hogy a műtárgyat tőlük lopták el, akkor jó eséllyel visszakövetelhetik az új tulajdonosoktól. A muzeológus által ellopott kincsekért is hiába fizettek milliókat a jóhiszemű gyűjtők, vissza kellett adniuk a múzeumnak a műtárgyakat.

A címlapfotó illusztráció.