Nemzetközi bűnügybe keveredhetett az újpesti futballklub egykori tulajdonosa

 

Nagypályás fehérgallérost, az újpesti futballklub egykori tulajdonosát fogták el milliárdos pénzmosás gyanújával a múlt héten. A rendőrök azt mondják: egy belga cégtől kicsalt milliárdos zsákmányból vett hoteleket és szállodahajót. Hat stróman segített neki. A nemzetközi bűnügy hat éve kezdődött. A Kékfény riportja.

Állig felfegyverzett rendőrök hatoltak be egy luxuslakásba múlt héten, a fehérgalléros bűnöző, akit elfogtak, a gyanú szerint milliárdos pénzmosási ügybe keveredett. Az ügy hat éve kezdődött. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Kékfénynek elmondta: 2013-ban egy belga cég számlájáról csalással 3,7 millió eurót utaltattak el.

Vezérigazgatós csalás – a rendőrök így nevezik a módszert. A trükk lényege, hogy nagy cégek főnökeinek adják ki magukat a csalók, és arra utasítják az érintett alkalmazottat, hogy azonnal utaljon át egy számlaszámra nagy összegeket, rendszerint eurómilliókat. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért engedelmeskedik a beosztott?

Azért, mert egy multinacionális cégnél nincs személyes kapcsolat a vezetőkkel, a csalók pedig a cég e-mail-fiókjához kísértetiesen hasonlót hoznak létre. Sokszor klónozzák a valódi igazgató valódi címét, így az alkalmazott vagy figyelmetlenségből hajtja végre a kérést, vagy őt is megveszik a csalók, és összejátszik velük. Ehhez persze ismerni kell az adott cég működését.

A bűnözők nem véletlenszerűen választanak célpontot.

Az akció előtt gondosan feltérképezik a vállalat viszonyait, belső rendszerét, üzleti kapcsolatait. Keresik a gyenge pontokat, hogy mely felelős beosztottra hogyan lehet hatni, hogy kit lehet akár megvesztegetni közülük.

Összevissza utalták a pénzeket

Az előbb részletezett módszerrel egy belga céget csaptak be 2013-ban. Azt hivatalosan máig nem tudni, hogy kik vették rá a vállalat egyik alkalmazottját, hogy pár napon belül négy részletben összesen 3,7 millió eurót utaljon át két szlovákiai bankban nyitott számlaszámra.

A nyolc-tíz cégből álló többlépcsős hálózatot már a vezérigazgatós csalás előtt létrehozta a bűnbanda, vagyis alaposan előkészítettek mindent a zsákmány eltüntetésére is.

30-40 tranzakciót hajtottak végre,

keresztbe-kasul küldözgették egyik ország bankjából a másikba a pénzt. Több kontinensen nyitottak – jellemzően offshore cégek nevére – számlaszámot. Végül részletekben, készpénzben vették fel az így ellopott pénzt. Másfél hónap alatt tisztára mosták a belga cégektől kicsalt 3,7 millió eurót. Az elfogásuk viszont hat évbe telt.

Az idő a csalóknak dolgozik

Minden utalásnak és pénzfelvételnek nyoma van, a lebukás biztos, csak idő kérdése. Pont ezt az időelőnyt használják ki a pénzmosók. Sokkal gyorsabban tudnak utalni, mint ahogy a rendőrök nyomoznak utánuk. A nemzetközi jogsegély folyamata rendkívül döcögős, hónapokig is eltarthat egy-egy levelezés, és egy ilyen horderejű ügyben pedig tucatnyi ország hatóságától és bankjától kell adatokat beszerezni.

A 3,7 millió euró harmadát Hongkongba utalták a tettesek, ott ismeretlenek felvették az összeget, Kínából az óta sem jött válasz erről.

A főnök a háttérben maradt

A rendőrség hét férfit gyanúsít pénzmosással. Először 2017 végén fogtak el három bandatagot, aztán februárban kettőt, és múlt héten is kettőt, köztük az irányítót. A többiek strómanként két-háromezer euróért a nevükre vettek cégeket, és papíron ők rendelkeztek a számlák felett. A főnök neve semmilyen hivatalos iraton nem szerepel, a valóságban mégis hozzá került a zsákmány.

A Kékfény információi szerint T. Sándor a fő pénzmosó. Ő volt egykor az újpesti focicsapat többségi tulajdonosa, akkor is különböző offshore cégek között történtek – legalábbis papíron – pénzmozgások, kölcsönügyletek, az akkori sajtóhírek szerint így működtették az egész klubbot. Például így fizették ki a játékosok bérét is.

T. Sándor elítélt csaló: kétmilliárd forinttal próbálta megkárosítani a CIB Bankot.

A csalásért 5 és 15 év közötti büntetést kaphatott volna, de jogerősen megúszta két év felfüggesztettel. A mostani pénzmosás büntetési tétele 2 és 8 év között van, a középmérték 5 év, a bírónak ebből kell kiindulnia, ha bűnös egyáltalán. Ha kedvezménnyel szabadulhat, 40 hónapot kell esetleg leülnie 1200 millió forintért. Ez első látásra nem is tűnik olyan rossz üzletnek, másodikra azonban igen, a rendőrség ugyanis minden vagyonát zár alá vette.

A Vagyon-visszaszerzési Hivatal vezetője a Kékfénynek azt mondta:

három szállodát és egy hotelhajót vettek zár alá.

T. Sándor papíron ezek egyikében sem tulajdonos, de a nyomozók biztosak benne, hogy övé minden. Ő irányította a cégek működését, és a bevétel is hozzá folyt be.

Nagy Ágnes hozzátette: a visszaszerzési eljárás során vizsgálni kell az elkövető életvitelét, jövedelmi viszonyait, mikor, hol és mennyit dolgozott, és volt-e gazdasági társaságban érdekeltsége, személyijövedelemadó-bevallása.

A Kékfény úgy tudja, a nyomozás adatai szerint T. Sándornak hivatalosan alig volt jövedelme,

vagyonát strómanokon keresztül mozgatta.

Jog szerint minden bűnös pénzből vett értéket lefoglalhat a hatóság, akkor is, ha az más nevén van. Sőt, ha a mosott pénz időközben hasznot termelt, azt is elvehetik végül a tettesek. A hotelek egyébként ugyanúgy működnek, mintha semmi nem történt volna. A lényeg, hogy az ingatlant nem lehet eladni.

A zárlatot legkésőbb a bíróság oldhatja fel, akkor, amikor jogerősen dönt a bűnösségről. Addig is könyvvizsgálók, banki szakemberek számolják ki, hogy mennyit is érnek a vagyontárgyak, és a mosott pénzből mennyi hasznot termeltek. Aztán mérleget vonnak. Ha kiderül, hogy ez a 3,7 millió euró ugyanaz az 3,7 millió euró, amit kicsaltak a belga cégtől, akkor az átvert vállalatot kártalanítják majd. A hét gyanúsítottat őrizetbe vették, de nem kérték az előzetes letartóztatásukat, szabadlábon védekezhetnek.

A címlapfotó illusztráció.