Halmazati büntetés várható a szexuális erőszakkal gyanúsított afgán férfi ügyében

 

Letartóztatta a bíróság azt az afgán férfit, aki szeptemberben Budapesten erőszakoskodott egy fiatal nővel. Az afgán bevándorló a bíróságon azt mondta, a nő beleegyezett az együttlétbe, de a felvételeken más látszik. A férfi azt sem tudta megmagyarázni, hogy ha nem történt erőszak, miért szökött azonnal Ausztriába.

Ahmed S. a gyanú szerint júniusban, Budapest VII. kerületében előbb a Dohány utcában, majd a Lövölde téren szeméremsértő módon mutogatta magát járókelők előtt, szeptember 9-én hajnalban pedig egy V. kerületi büfé mosdójában szexuális aktus eltűrésére kényszerített egy nőt.

A belvárosi büfében elkövetett bűncselekmény után a férfi Ausztriába szökött, de az ellene kiadott elfogatóparancs alapján az osztrák rendőrök másnap, egy Frankfurt felé tartó vonaton elfogták. Ahmed S.-t az osztrák rendőrség pénteken átadta a BRFK munkatársainak.

Tagadta a bűncselekmények elkövetését

A szexuális kényszerítéssel, illetve két rendbeli szeméremsértéssel gyanúsított afgán férfi – csakúgy, mint a rendőrségen – a nyomozási bíró előtt is tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A mutogatásokkal kapcsolatban azzal védekezett, hogy ott sem volt, a belvárosi büfében történt erőszakoskodásról pedig azt mondta, „a nő beleegyezett az aktusba, hiszen nem kért pénzt.” A kérdésre, hogy miért menekült el a helyszínről, nem válaszolt.


„A gyanúsított a megalapozott gyanú szerinti utolsó cselekményét követően elmenekült az országból, elfogató parancs alapján fogták el. A szökés, elrejtőzés veszélye vele szemben továbbra is fennáll, emellett pedig a bűnismétlés is reális. Mindezért a kerületi ügyészség a letartóztatását indítványozta, amit a bíróság elrendelt – tájékoztatott Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyézség szóvivője. Hozzátette, az afgán férfi fellebbezett a döntés ellen, de mivel ennek nincs halasztó hatálya, a végzés kihirdetése után azonnal átszállították egy büntetés-végrehajtási intézetbe.

Letartóztatásban marad az eljárás végéig

Ahmed S., aki tavaly menedékkérőként érkezett Magyarországra, és itt oltalmazotti státuszt kapott, letartóztatásban várja az eljárás végét. A terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele egytől hét és fél évig terjedő szabadságvesztés. Mivel az afgán férfi a nyomozati iratok tanúsága szerint idén töltötte be a 18. életévét, és ezért fiatal felnőttnek minősül, a büntetése első felét, míg be nem tölti a 21. életévét, Tökölön, a fiatalkorúak börtönében fogja letölteni.

A büntető eljárásban van egy alkotmányos alapelv, amely kimondja, hogy senkinek nem lehet a terhére írni olyan cselekményt, amelyet kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani – fogalmazott Mester Csaba jogi szakértő az M1 Ma Este című műsorában.

Ugyanakkor, ha egy bizonyítékhiányos ügyről van szó, vagy csak a sértett és a vádlott vallomása áll egymással szemben, a bíró mérlegelés alapján, a rendelkezésre álló összes bizonyíték értékelésével, szabad meggyőződése alapján hozza meg az ítéletet – magyarázta. Hozzátette, ilyenkor még fókuszáltabban kell vizsgálni a szavahihetőséget.

Igazmondási kötelezettség

Elmondta, a büntető eljárás leírja, hogy egy vádlott törvényadta joga, hogy saját védelme érdekében gyakorlatilag azt hazudhat, amit csak akar, egyetlen korlátja, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A sértettet azonban mindig csak tanúként hallgatják ki egy eljárásban, akit igazmondási kötelezettség terhel. Ha valaki hamisan tanúskodik és félrevezeti a hatóságokat, magára veszi a börtönbüntetés terhét – jegyezte meg.

Mester Csaba leszögezte, hogy az Ahmed S. ügyében tanúskodó sértettnek az elmondottak alapján semmilyen indoka nem lehet arra, hogy hamis vádakkal álljon elő, mivel terheli az igazmondási kötelezettség. Szerinte ugyanis ez a kötelezettség egy olyan nagy súly, amely döntő lehet egy ilyen ügyben, és meghatározza, hogy kinek a vallomását fogadja el a bíróság – hangsúlyozta.

Szerinte egy halmazati büntetés kiszabására kerülhet majd sor Ahmed S. ügyében. Ez azt jelenti, mivel a szexuális erőszak alapesetére kettőtől nyolc évig terjedő büntetés szabható ki, halmazati büntetésnél ehhez még hozzáadható a meghatározott büntetés fele, de az összbüntetés nem érheti el a büntetések együttes tartalmát. Ehhez adódik hozzá még a szeméremsértésért kiszabott büntetés is, amely körülbelül 3 évnyi szabadságvesztés lehet – mondta el Mester Csaba.

Címlapkép: illusztráció