Ártatlannak mondta magát az emberölésben a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István szerdán a Szombathelyi Törvényszéken, az ügy elsőfokú tárgyalásán.
A 78 éves férfit, aki a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet alapítója, emberöléssel és lőfegyverrel visszaéléssel vádolja az ügyészség. A vádlott egyelőre nem tett vallomást, viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a helyszínen, vagyis bőnyi házában tartsanak tárgyalást.
Ezután a tanácsvezető bíró ismertette a férfi korábbi vallomásait, amelyekben Győrkös István következetesen tagadta, hogy ő lőtte le a rendőr őrnagyot 2016. október 26-án. A nála tartott házkutatáskor csak azután húzta meg véletlenül a ravaszt, hogy őt lövés érte – állította. Ennek azonban a tárgyaláson meghallgatott tanúk vallomásai ellentmondtak, szerintük a vádlott lőtt először, a rendőrök csak viszonozták a tüzet.
A bíróság tanúként hallgatta meg azt a három rendőrt, akiknek feladatuk volt, hogy a rendőr őrnagy vezetésével házkutatást végezzenek a vádlott lakásán.
A rendőrök elmondták, hogy a vádlott nem engedte be őket a házba, arra hivatkozott, hogy előbb az ügyvédjét akarja a helyszínre hívni. Ők közölték vele, hogy a házkutatást ügyvéd jelenléte nélkül is végrehajthatják, mire Győrkös István azt mondta, ha az engedélye nélkül belépnek az udvarára, rájuk uszítja német juhász kutyáját, amelyet nem volt hajlandó megkötni.
A bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István a büntetőper tárgyalásának első napján a Szombathelyi Törvényszéken. (MTI Fotó: Varga György)
Később mégis hátrament a kutyával, de nem tért vissza, ezért a rendőrök úgy döntöttek, hogy bemennek a házba. A bejárathoz közeledve összetalálkoztak a férfi feleségével, aki arra hivatkozva, hogy a férje ideges, nem akarta őket beengedni, azt kérte, várjanak, “különben baj lesz”. Az asszony végül aztán mégis bekísérte őket.
A tanúvallomások szerint a vádlott eközben magához vette az egyik szobában egy szekrényben tartott, betárazott és csőre töltött gépkarabélyát. A rendőrök a félhomályos helyiségbe belépve észrevették, hogy a férfi kezében van valami. Az őrnagy megkérdezte, mi van a kezében, a vádlott erre azt felelte: “ugyanaz, ami maguknál!” Ekkor az egyik rendőr felkapcsolta a villanyt és lövések dördültek.
Mindhárom rendőr egybehangzóan azt állította a tárgyaláson, hogy Győrkös István lőtt először, három lövésből álló rövid sorozatot adott le, a rendőrök pedig viszonozták a tüzet, maroklőfegyveikből összesen kilenc lövést adtak le. Nyolcat lőtt az egyikük, egyet pedig a másikuk, míg a villanyt fölkapcsoló rendőrnő és a lelőtt őrnagy nem használta fegyverét. Bírói kérdésre az egyik rendőr azt mondta: nem látta pontosan, hogy mire lőtt, nem célzott, inkább “csípőből tüzelt” abba az irányba, ahol előzőleg a vádlott állt.
A védelem a tanúkat kérdezve vitatta, hogy Győrkös Isván lőtt volna először, a rendőrök viszont azt mondták, a gépkarabély és a maroklőfegyverek hangját meg tudják különböztetni egymástól.
Pálvölgyi Péter őrnagyot fejlövés érte, életét azonnali orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni.
A vádlottat a tűzharcban hasba lőtték, ekkor összecsuklott, de továbbra sem tette le a fegyvert. Kérte, hogy hívjanak mentőt hozzá, de azzal fenyegetőzött, ha meglát egy rendőrt, azt “kinyírja”. Csak két órával később, a Terrorelhárítási Központ munkatársainak adta meg magát.
Győrkös István ügyvédjei a tárgyalás szünetében újságíróknak nyilatkozva azt mondták: álláspontjuk szerint nem bizonyított, hogy védencük fegyveréből származott a rendőrtisztet ért lövés. Az ügyben tett tanúvallomások megfogalmazásuk szerint “dinamikusan változnak” és az ügyészség által eddig beszerzett szakértői vélemények is ellentmondásosak. A bíróság szerda délután és csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatja az ügy tárgyalását.