Már 17 éve van tanúvédelmi program Magyarországon, mégis alig lehet róla tudni valamit. A legendák szerint az sem kizárt, hogy az eltüntetéskor megrendezzék a védett tanú halálát, de az is régi tévhit, hogy a rendőrség plasztikai műtéttel is megváltoztatja az együttműködő bűnöző külsejét. Kétségtelen persze, hogy a védett tanúk új személyazonosságot, lakó és munkahelyet kapnak, és az is igaz, hogy ha kell, más országba menekítik a bűnbánó gengsztereket, sőt, Magyarországon is bújtatnak idegen maffiózókat. A Kékfény riportja.
Radnai László még a hetvenes években kezdte bűnözői karrierjét, a kilencvenes évek elején az éjszakai élet urává vált. 2006-ban úgy ítélték el a kecskeméti maffiaügyben fegyverkereskedelemért 12 évre, hogy „csontra” kell ülnie a büntetést, vagyis feltételesen nem szabadulhat. Ehhez képest a büntetése felénél egyszer csak kiengedték, a hivatalos verzió szerint betegségei miatt, de sokkal közelebb állhat a valósághoz, hogy egyszerűen vádalkut kötött.
Radnai László Portik Tamás, egy másik rettegett alak gyilkosságait igazolta a bíróságon. Ezért lehetett akkor szabad, egy ideig. A tárgyalássorozat közben visszavitték a fegyházba, mert a gyanú szerint csempészett parfümökkel csencselt. Elvileg még 6 évig tartott volna a rabság, csakhogy az Index azt írja, újra kiengedték a börtönből. A cikk szerint most egy évtizedekkel korábbi gyilkosság tetteseit nevezte meg.
Olyan orosz gengsztereket mártott be, akik az 1999-ben meggyilkolt Seres Zoltán köréhez tartoztak. És Radnai kért még valamit: védelmet magának és a feleségének. Az Index szerint kapott is: felvették, vagy felveszik őket a tanúvédelmi programba.
Pótolhatatlan vallomást tesznek a tanúk
Sándor Miklós vezeti a Készenléti Rendőrség Személy és Objektumvédelmi igazgatóságát, ők szervezik a tanúvédelmi programot is. Egyetlen konkrét esetről sem mondhatott semmit, még arról sem beszélhetett, hogy a legszigorúbb protokoll szerint hány tanút védenek nálunk.
Nem véletlen a titkolózás, ezek a tanúk az életükkel játszanak, kiemelt eljárásokban tesznek pótolhatatlan vallomást, és aztán eltűnnek. Magyarországon 2001 óta létezik jogilag ez a rendszer.
Csak akkor vesznek valakit tanúvédelembe, ha a tőle kapott információ más módon nem beszerezhető. A nyomozóhatóság ajánlja fel, vagy az érintett maga kérheti a felvételét a programba. A készenléti rendőrség különleges egysége ilyenkor alaposan elemzi a tanú veszélyeztetettségét. Hogy kik az ellenségek, hogy ők milyen elszántak, erősek, milyen kapcsolatokkal bírnak, mire képesek. Ha komolyan tartani kell a bosszútól, akkor merül fel egyáltalán a tanúvédelem.
Bevethető a zárt láncú videómeghallgatás is
Tíz éve a Kékfény bemutatta már, hogy a gyakorlatban hogyan dolgoznak a tanúvédők. Akkor épp egy gyilkosságokkal is vádolt bűnbanda tárgyalására kísérték a főszereplőket.
Ha a legszigorúbb védőőrizet nem indokolt, akkor enyhébb intézkedést vezetnek be a rendőrök. Lehet védeni egy tanút azzal is, ha zárt tárgyalást tartanak, vagy bevethető az úgynevezett zárt láncú videómeghallgatás.
A gyilkosságok miatt elítélt Portik Tamás tárgyalásán többen is így tettek vallomást. Ilyenkor a tanú egy másik teremben, egy videokamera előtt válaszol a kérdésekre, arca nem felismerhető, és még a hangját is eltorzítják. Nevük helyett számokkal szerepelnek az iratokban. Csakhogy abból, amit mondanak, rögtön kiderül a vádlottaknak, hogy ki vall ellenük.
Portik Tamás a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kivételes esetben vesznek fel valakit tanúvédelmi programba
Következő fokozat, amikor a tanú otthonánál rendszeres járőröznek a rendőrök. Akár a lakását is bekamerázhatják, pánikgombot telepíthetnek oda, és ha azt megnyomja, azonnal indul az egyenruhás felmentő sereg. Ez már személyvédelem a szakzsargonban, ami egyébként alkalmazható tanúvédelmi programban is. Például mikor testőrként bírósági tárgyalásra kísérik a védett személyt.
A tanúvédelmi program más kategória, abba csak kivételes esetben vesznek fel valakit, a szűrő borzalmasan szigorú. Pszichológusok alaposan vizsgálják a tanút, hogy mennyire alkalmas az új életre, elemzik a személyiséget, a kockázatokat. Minden titkáról vallania kell a tanúnak, életmód, család, betegségek, függőségek, ezek alapján alakítják ki a védelmi stratégiát.
Új életet biztosítanak a tanúnak
A rendőrség és a tanú polgári szerződést kötnek, amiben a védett személynek teljes titoktartást kell vállalnia. Nem keresheti fel a régi haverokat, bűntársakat, nem veheti fel csakúgy a családjával sem a kapcsolatot. Törvénytisztelő életet kell élnie, nincs drogozás, nincs kocsmázás, nincs bűnözés, mert különben kirakják a programból.
A rendőrség cserébe teljesen új életet biztosít a tanúnak, elköltöztetik az ország másik végébe, vagy egyenesen külföldre. Viheti magával a szűk családját is. Teljesen új identitást kapnak, a régi adatokat zárolják minden rendszerben. Az új okmányok mellé fedelet is intéznek a fejük felé, munkát keresnek nekik, mert az is kötelező.
Ha a harmadik félnek legális tartozása van, mondjuk egy lakáshitel, azt is rendezik a hatóságok, és amíg nem állnak talpra, havi appanázst kapnak az államtól, nagyjából a minimálbér összegét. Viszont ez nem adomány, később minden támogatást vissza kell fizetni, részletekben.
Minden bujkáló család kap egy tanúvédőt, ő egy olyan rendőr, aki semmi mással nem foglalkozik, csak azzal, hogy az ügyes-bajos dolgaikat intézze, na meg persze megszervezze a védelmüket. A tanúvédelmi szolgálat tisztjei mind speciálisan képzett szakemberek. Kiválóan lőnek, küzdősportokban jártasak, remekül vezetnek. Őket is rendszeresen vizsgálja pszichológus. Bírniuk kell a nyomást, a titoktartás alapfeladat.
A program addig tart, amíg fennáll a veszély
A tanúvédelmi program nem mindig jár együtt vádalkuval. Van, akinek le kell ülni a büntetését, de a börtönben is vigyáznak rá, a programban részt vevő rabokat külön körleten helyezik el. A tanúvédelem addig tart, amíg fennáll veszély, ha már nincs rá ok, ki lehet, és ki is kell szállni. De az is előfordul, hogy egy tanút kidobnak a programból.
Nem tartotta a titkot, kapcsolatba lépett a régi cimborákkal, esetleg nem ízlett neki a tisztességes élet, és újabb bűncselekményt követett el. Ezek mind-mind kizáró okok, és nemcsak magára a tanúra, hanem a családjára is érvényesek.
A strasbourgi bíróság ezért ítélte el egyszer a magyar államot. Egy szerb drogcsempész fordult a nemzetközi fórumhoz. Ő tanúskodott a társai ellen, akiket el is ítéltek. Öt évig nem is volt gond, akkor aztán a börtönben ülő férfi cellájában tiltott tárgyat, egy laptopot találtak, ezért az egész családtól megvonták az addigi védelmet. A feleségtől és a gyerekektől visszavették a fedő okmányokat, a kicsiknek eredeti nevükön kellett iskolába járniuk.
A magyar tanúvédelmi szolgálat védi a hozzánk költöztetett külföldieket is. Mi is exportálunk az Európai Unió országaiba magyar koronatanúkat. Az Index cikke szerint Radnai László is azt szeretné, ha kint kezdhetne új életet.
A címlapkép illusztráció.
