Jelentősen mérséklődött az árnyékgazdaság mérete az elmúlt években

 

Július 31-ig jelenthették be az üzemeltetők szankció nélkül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az automata berendezéseiket. Bár az eredeti határidő június 30-a volt, az adóhivatal egy hónapot hagyott a működtetőknek, hogy az automaták adatait biztosan be tudják küldeni.

Az első POKET automata a fővárosi Örkény Színház előtt, a Madách téren  (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Az első POKET automata a fővárosi Örkény Színház előtt, a Madách téren
(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Korábban az étel- és ital automatákat kellett regisztrálni a NAV-nál, július 31-ig pedig jelentősen bővült a kör – közölte Kis Péter András, a NAV szóvivője az M1 Summa című műsorában. Az említett, regisztrált berendezések már kaptak automata felügyeleti egységet, amely lehetővé teszi, hogy a NAV online módon kapcsolódjon az automatákhoz.

Elmondta, most a kategória kibővült minden más automata egységre is, amelyek üzemeltetéséhez és kezeléséhez nincs szükség személyzetre, és valamilyen terméket vagy szolgáltatást kínálnak. Vagyis augusztus 1-je óta csak

a hatóságnál regisztrált automata működtethető az országban.

Az adatok alapján az üzemeltetők már több mint 29 ezer automatát, köztük 6100 parkoló automatát jelentettek be. A be nem jelentett berendezések üzemeltetői ugyanakkor mulasztási bírságra számíthatnak, amennyiben működtetik automatáikat – tette hozzá a szóvivő.

Akár félmilliós bírság is kiszabható

Megjegyezte, ha valaki valamilyen automatát szeretne üzemeltetni például két nap múlva, akkor legkésőbb az üzemeltetés megkezdése előtti napon be kell jelentenie azt a NAV-hoz. De ha valaki úgy üzemeltet egy automatát, hogy azt nem jelentette be és nem regisztrálta, akár félmillió forintos bírsággal is számolhat.


A bejelentést kizárólag elektronikusan, az Avtomata elnevezésű adatlapon lehet megtenni a NAV honlapján keresztül. Szakértők szerint a regisztrációt követően már csak egy lépés, hogy a gépek részletes forgalmi adatai is online módon beérkezzenek az adóhivatalba, amely a piac teljes „fehéredését” okozhatja.

Az automatáknak nem kell nyugtát kibocsátani

Bajusz Dániel adójogász szerint ugyanakkor már csak a regisztrációval is tisztulhat a piac, és a tisztességes piaci szereplők kerülhetnek kedvező környezetbe a bevételüket eltitkoló vállalkozókkal szemben. Tizenöt éves szabály, hogy az ilyen automatáknak nem kell nyugtát kibocsátani, ez viszont lehetőséget ad bizonyos visszaélésekre a tisztességes piaci szereplőkkel szemben – hívta fel a figyelmet.

Akik feketén üzemeltetnek automatákat, nem biztos, hogy a készleteik tiszta forrásból származnak, és az alapanyagokat is jelentősen túlszámlázzák. Továbbá nem jelentik be a költségeiket és a bevételek egy részét, illetve nem adózzák le. Hozzátette, ha minden más automatát is bekötnek a NAV-hoz, akkor az adóhatóság valós időben fog rálátni a forgalmi adatokra a szerverén keresztül. Így ugyanaz a piacfehérítési következmény várható, amely bekövetkezett az étel- és italautomatáknál is.

Az étel- és italautomaták regisztrációja után már a nem legálisan működő berendezések nagyjából 20 százalékát leszerelték. A piac tisztulása ráadásul

több százmillió forint plusz adóbevételt is jelenthet

az államnak szakértők szerint. A kormány emellett több új eszközt vetett be az adóelkerülés visszaszorítására az elmúlt években.

2014-ben elindult az online pénztárgépek rendszere. 2015-ben bevezették az EKÁER-t, azaz a Közúti Áruszállítást Ellenőrző Rendszert, 2018-ban pedig az online számlázást. Ezek a lépések együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt években jelentősen mérséklődött az árnyékgazdaság mérete – hangsúlyozta Bajusz Dániel.

Akár 10 százalék alá is csökkenhet az ÁFA-rés

Mint mondta, leggyakrabban az ÁFA-rést szokták emlegetni, amely a forgalom alapján beszedendő ÁFA és a ténylegesen befolyó ÁFA közötti különbözetet jelenti. Ez folyamatosan csökken Magyarországon ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően. A pár évvel ezelőtti 23–24 százalékról már 14 százalékra csökkent, és elképzelhető, hogy 1-2 éven belül 10 százalék alá eshet, amely már nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számítana – jegyezte meg.

Az egyik európai uniós tanulmány szerint csak 2014 és 2016 között 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be a hazai költségvetésbe az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedéseknek köszönhetően.