Lendületben az építőipar teljesítménye Magyarországon

 

Több mint 35 százalékkal emelkedett az építőipar teljesítménye az idei első félévben 2018 azonos időszakához képest. Ha csak a júniusi adatot nézzük, az is 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Elmondható, hogy az ágazat lendületben van hazánkban, talán jobban, mint Európa nyugati felén.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az előző hónaphoz mért növekedés mutatja, hogy a bázishatás miatt lassult az éves növekedés a májusi 26,9 százalékosról. A féléves adat az építőipar teljesítményének második negyedévi lassulását jelzi az első negyedévi kiugró, 54,7 százalékos emelkedés után.

Építőipar - munkás - Debrecen

A kép illusztráció (Fotó: MTI)

Több terület eredményezte a növekedést

Az épületek építése júniusban 23,5 százalékkal, az egyéb építményeké 16,5 százalékkal nőtt. Az épületeknél az ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig az út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést. Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 20,3, az egyéb építmények építésében 15,6, a speciális szaképítésben 23,5 százalékos volt az éves összevetésű növekedés júniusban.

Az építőipar teljesítménye több éve

folyamatosan növekedő tendenciát mutat,

amely rendkívül pozitív eredmény – mondta el Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termékszövetség elnöke a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Hozzátette, az építőipar egésze körülbelül mostanra dolgozta fel hozzávetőlegesen a válság éveit, és most kezd stabil lábakra állni.

Az építőipar szerkezete nagyon sajátos, mert a megbízói oldal a piac egészét nézve körülbelül 60 százalékban állami intézményi beruházásokból áll. Ezt követi körülbelül 20 százalékkal a versenyszféra ipari beruházásai, a maradék pedig az új lakásépítésekben és felújításokban mutatkozik meg – sorolta.

Idén még további növekedés is lehetséges

Véleménye szerint az építőipar teljesítményének a növekedése a következő félévben is kitart majd. Jövőre ugyanakkor a gyártók egy része némi visszaeséssel számol, ezt a kivezetésre kerülő 5 százalékos új lakásáfa is befolyásolja, és az is meghatározza, hogy mi kerül majd a helyére.

Mint mondta, a vidéki csok is fontos tényező, de ennek a hatása később lesz érezhető, miután kiderül, hogy milyen eredményei lesznek a támogatásnak. Megjegyezte, a munkadíjak is növekedtek, az elmúlt két évben 65 százalék körüli emelkedéseket is lehetett mérni egyes területeken – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, a megbízási volumenek is nagymértékben növekedtek, a piac tavaly meghaladta a háromezer milliárd forintos összértéket magas- és mélyépítésben, és ez a továbbiakban

várhatóan tovább fog nőni.

Az építőipar területén az elmúlt néhány évben a gépészet jelentősége megemelkedett – erről beszélt Szilágyi László, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap kiadója. Szerinte azonban ez a növekedés számos veszélyt és kihívást is jelent egyben. Ugyanis, ha például szétbontjuk a lakástípusokat, illetve az új és használt lakásokat is külön kezeljük, már sokkal árnyaltabb eredményeket kapunk.

Nagy az igény a lakásfelújításokra

Magyarországon a lakásfelújításokra nagyon nagy lett az igény, amely a gépészetben mutatkozik meg – mondta. Ezt ugyanakkor egy nagyon szigorú jogi környezet határozza meg. Példának említette, hogy ma már sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi és energetikai kihívásokra a szakemberek. Szerinte erre oda kell figyelni, főleg, hogy jelentősek a különbségek napjaink használt, illetve újonnan épült lakásai között.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg