Hogyan befolyásolja a borpiacot az idei termés?

 

Ahogy minden évben, idén is a legkorábbi érésű szőlőfajta, a csabagyöngye szedésével megkezdődött a szüret augusztus 12-én Magyarországon. Ebből a fajtából szeptemberre már bor lesz.

szüret - szőlő - villány - borvidék

A kép illusztráció (Fotó: MTI)

Jó évre számítanak a szőlősgazdák, ugyanakkor abból a szempontból nem örülnek a bő termésnek, hogy túlkínálat van borból a világpiacon, és ez Magyarországon is érezteti a hatását. Az Agrárminisztérium ezért idén először zöldszüretre is adott támogatást azoknak a gazdáknak, akik éretlenül leszüretelték szőlőjüket. Az intézkedéssel megpróbálja a tárca visszafogni a terméshozamot, és valamelyest kárpótolni a gazdákat.

Kiváló évjárat lehet az idei

Jelenleg minden adott ahhoz, hogy kiváló évjárat legyen az idei – jelentette ki Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, az érésdinamika szempontjából az Irsai Olivér, a csabagyöngye és a néró szőlőfajták esetében a mustok analízise szép aromaprofilú, és jó savszerkezetű borokat mutat.

Zöldszüretre eddig azért nem volt szükség, mert az utóbbi tíz évben 1,5 millió hektoliter és 3 millió hektoliter között volt az évente leszüretelt szőlőkből előállított alapborkészlet – mondta el Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A tavalyi év ugyanakkor kicsit változtatott a helyzeten, ugyanis

3,6 millió hektoliter került be szűrésre,

erre azonban senki sem számított, így felkészületlenül ért mindenkit.

Európában azonban egy normál évjárat volt a tavalyi, Olaszország, Spanyolország és Franciaország együttesen például csaknem 100 millió hektoliter bort állított elő. Font Sándor hozzátette, a számok azt mutatják, hogy nem Magyarország diktálja a vezető szerepet az európai borpiacon, de a 3,6 millió hektoliter csúcstermésnek számít hazánkban.

Sokat számít a tőkeerő és a helyismeret

Arról is beszélt, hogy tavaly az export piacon egyfajta „lökdösődés” kezdődött el, amelyben a tőkeerő és a helyismeret számít, mert ez dönti el, hogy ki maradhat talpon. Magyarország szempontjából itt egyfajta visszaesés történt, a versenytársak ugyanis erősebb piaci kapcsolatokkal rendelkeznek. Az úgynevezett tömegbor vagy lédig bor például alacsonyabb szintet ütött meg, mint 2017-ben.

Ez egyfajta készletfelhalmozódást okozott,

ezért a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megkérdezte a 25 legnagyobb magyarországi szőlőfelvásárló pincészetet, hogy idén milyen mennyiségben tervezik a szőlőfelvásárlást. A válaszok alapján kiderült, hogy körülbelül 60–70 százalékról van szó, ezért volt szükség a zöldszüret bevezetésére – magyarázta Font Sándor.

Stabilizáló hatása van a zöldszüretnek

Brazsil Dávid szerint a zöldszüret hatását bel- és külpiac esetében külön kell vizsgálni. A belpiac szempontjából ennek stabilizáló hatása van, de ez egy rövid távú intézkedés volt. Ha a szüretnek vége, a hosszú távú intézkedések veszik át a szerepet, és a magyar szőlőborágazat beindításán kezdenek dolgozni, valamint az új piacok kialakításán.

Hangsúlyozta, ezek a folyamatok lesznek azok, amelyek hosszú távon, minőségi fejlesztéseken keresztül az ágazat fenntartható működését és a jövedelmezőség javítását biztosítani tudják.