Nőtt az építőipar termelése

 

Májusban az építőipar termelése 26,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az áprilisi 40,1 százalékos növekedést és az első négyhavi 45,8 százalékot követően – jelentett kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületek építése 27,0, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal nőtt.

Az előző hónaphoz viszonyítva harmadik hónapja csökken az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése, májusban 0,6 százalékkal maradt el az áprilisitól. Az épületeknél ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út- és vasútépítések eredményezték a növekedést – tette hozzá a KSH.

Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 25,6, az egyéb építmények építésében 23,5, a speciális szaképítésben 28,7 százalékkal nőtt májusban a múlt év azonos hónapjához viszonyítva.

Az év első öt hónapjában 40,4 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 37,0, az egyéb építményeké 46,3 százalékkal nőtt.

A májusban megkötött új szerződések volumene 1,1 százalékkal csökkent, ezen belül a magasépítésére kötött szerződéseké 24,0 százalékkal kisebb, a mélyépítésére vonatkozóké 11,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Nagy értékű szerződéseket májusban elsősorban útépítésekre kötöttek.

Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállománya változatlan áron 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,4 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 19,1 százalékkal kisebb volt, mint egy éve.

Folyó áron 361,5 milliárd forint termelési értéket állított elő az építőipar májusban, ez 39,1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit, ami a változatlan áron számolt adattal összevetve 11,0 százalékos áremelkedést mutat. Az árváltozás mértéke alig 0,2 százalékponttal tér el a magas- és a mélyépítés között, az előbbi javára.

Folyamatosan bővült az építőipar 

Az elmúlt három évben folyamatosan bővül az építőipar, miközben a termelékenysége tavaly 23 százalékkal nőtt – kommentálta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, kedden megjelent adatait az M1-en.

Az államtitkár elmondta: ez azért is jó hír, mert éppen technológiaváltás zajlik a világon, és ezzel a teljesítménnyel a változás a magyar építőiparban is megvalósulhat. Erre a célra egyébként 16 milliárd forintot fordított a kormány tavaly. Az első öt hónap adatai alapján 40 százalékkal bővült az építőipar.

„Megnyugtató, hogy a növekedésben a raktárépületek és az ipari épületek játsszák a legfontosabb szerepet, valamint a mélyépítések, amelyeken belül az út és vasútépítések tűnnek ki” – hangsúlyozta, hozzátéve: az utóbbiak azért fontosak, mert kiemelt gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarországot bekössék Európa vérkeringésébe.

Ezzel párhuzamosan azt is szeretnék elérni, hogy javuljon a vidékiek életminősége, ezért több mint 1000 kilométernyi út újul meg vagy épül az országban 2023-ig. A kormányzat úgy látja, az építőipar körülbelül 25 ezer milliárd forintnyi megrendelésre számíthat 2018 és 2023 között. Ez csak úgy teljesíthető, ha addig minden évben átlagosan 10-11 százalékkal képes növelni a teljesítményét.

Mivel a piacgazdaság jól működik Magyarországon, most inkább az a feladat, hogy a megrendelés-állományt egy kicsit visszafogják,ezért hozzák létre az úgynevezett beruházási ügynökséget, amely az állami magasépítéseket menedzseli – mondta György László.

A hideg, csapadékos május fékezte le az építőipar növekedését 

A májusi csapadékos hideg idő is közrejátszhatott abban, hogy a korábbi hónapoknál szerényebb növekedést mutatott az építőipari termelés májusban – így kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentését.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a tavalyi magasabb májusi bázis és az igen kedvezőtlen, csapadékos időjárással magyarázta, hogy 26,3 százalékra lassult az építőipar termelési volumenének növekedése az előző havi 40,1 százalék után.

Kommentárjában megállapította: az építőipar a tavalyi robosztus teljesítménye után kiugró lendülettel indította az idei évet, így 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez és ebből következően a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok közt. A dinamikus évkezdet alapján Suppan Gergely az idén 30 százalékhoz közeli növekedésre számít az ágazatban.

Az év egészében 25 ezer lakás átadását várja a Takarékbank elemzője, de hozzátette, hogy a budapesti irodapiacon is 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is a májusi rendkívül csapadékos és az átlagosnál hidegebb időjárással  magyarázta az építőipari termelésnek az előző hónapokban mérthez képest szerényebb májusi növekedését.

Várakozása szerint az ágazat az idei évben 1 százalékpont körüli mértékben járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, míg a szerződésállomány csökkenéséből ítélve jövőre a bővülés ennél már mérsékeltebb lehet.