ÁSZ: teljesíthető az idei hiánycél és az államadósság-szabály

 

Biztonsággal teljesíthetőnek tartja az Állami Számvevőszék a 2019-es költségvetési hiánycélt, és nem látja kockázatát az államadósság-szabály teljesülésének sem.

A 2020-as költségvetés zárószavazása előtti napra időzített, a féléves költségvetési folyamatokat összegző elemzésében a számvevőszék megállapította, hogy a költségvetési bevételi és a kiadási oldali kockázatai nagyságrendileg kioltják egymást, és annak sem látták kockázatát, hogy az államadósság  meghaladná a jogszabályban előírt mértéket.

A kockázatok közül a bevételi oldalon  azonosított 110,0-160,0 milliárd forint elmaradással szemben áll a 172,0-225,0 milliárd forintos bevételi többlet, a kiadási oldalon a várható túllépés 55,0-90,0 milliárd forintot, míg a kiadások csökkenéséből származó várható megtakarítás 13,0-20,0 milliárd forintot tehet ki.

Kockázati tényezők

A bevételi oldalon nagyságrendje miatt kiemelt kockázati tényezőt jelent a társasági adóból és a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek költségvetési előirányzattól való várható elmaradása. A kiadási oldalon a megállapított kockázati tényezők a forintban fennálló adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadásokhoz, az uniós költségvetéshez való hozzájáruláshoz, az egyedi és normatív támogatásokhoz, valamint az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásaihoz és a gyógyszertámogatásokhoz kötődik – írták.

Megállapították, hogy a féléves pénzforgalmi hiány az előző év azonos időszakához képest lényegesen kedvezőbb, annak csak 26,4 százaléka lett. A pénzforgalmi egyenleg alakulásában fontos szerepet játszott az idei év első két hónapjában az államháztartás által elért szufficit, a központi alrendszer bevételeinek időarányos értéket 1,6 százalékponttal meghaladó teljesülése, az uniós támogatások megelőlegezésével kapcsolatos finanszírozási teher előző évhez képest történő jelentős csökkenése, valamint az is, hogy a módosítás nélkül túlléphető előirányzatok teljesítése elmaradt az időarányos értéktől – írták.

Pozitív folyamatok

A pozitív kockázatot a gyors ütemű gazdasági növekedéssel, illetve a gazdasági folyamatok fehérítését célzó eszközök alkalmazásával indokolta az ÁSZ, amelyek miatt a központi költségvetés adó- és a járulékbevételei növekedhetnek az előző évhez képest. A kiadások közül az egyéb természetbeni ellátásoknál és a Start munkaprogram esetében várható az elemzés szerint az előirányzatnál kisebb összegű év végi teljesítés.

Hangsúlyozták azt is, hogy a költségvetési kockázatok kezelésére rendelkezésre áll az Országvédelmi Alapban a még fel nem használt 30,0 milliárd forint. Az elmúlt években megelőlegezett uniós források felhasználása révén lehetővé válik az összegek megtérítésének kezdeményezése az Európai Bizottságtól. A korábbi évekhez képest nagyobb arányú megtérülés, valamint a kisebb nagyságrendű megelőlegezés a központi költségvetés likviditását kedvezően érinti – hangsúlyozták.

Csökkenő devizaadósság

A központi költségvetés adóssága az előző év végi értékhez képest május végére 217 milliárd forinttal emelkedett, az idénre tervezett adósságnövekménynek ez csak 14,5 százaléka, jelentősen kedvezőbb, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a központi költségvetés devizaadósságának részaránya (18,5 százalékra), ami hozzájárul az árfolyamkockázat mérséklődéséhez. A lakossági állampapírok volumenének növelése a külső sérülékenység és a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése szempontjából is alapvető fontosságú – hangsúlyozta az ÁSZ.

Azt is leszögezték, hogy az államadósság-mutató idei alakulása teljesíti az alaptörvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény előírásait. A mutató várhatóan több mint 0,1 százalékponttal lesz alacsonyabb a tavalyinál. Az idei, uniós módszertan szerinti államadósság-ráta is további csökken várhatóan, és bár nem azonosítható olyan kockázati tényező, amely ezt megakadályozná, az előírt 0,5 százalékpontos csökkenés megvalósulása adatok hiányában nem ítélhető meg – fogalmaztak.