Tovább javította Magyarországra vonatkozó növekedési előrejelzését az EB

 

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (Ecfin) szakértői a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét a tavaszi jelentéshez képest 0,7 százalékponttal, 4,4 százalékra emelték, a jövő évit pedig változatlanul 2,8 százalékra becsülték.

Tavaly 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság

A magyar gazdaság a fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésének köszönhetően tavaly 4,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a még ősszel előrejelzett 4,3 százalékot. Egy évvel korábban, 2017-ben 4,1 százalékkal, 2016-ban pedig 2,3 százalékkal bővült a bruttó hazai termék.

A gazdasági növekedés éves összevetésű üteme az idei első negyedévben 5,3 százalékra erősödött.

A növekedés egyebek mellett az exportnak köszönhető, mivel az autóipar magasabb sebességfokozatra kapcsolt az előző néhány gyengébb negyedév után. Az építőiparnak kedvezett az enyhe tél, így az ágazat teljesítménye az év első negyedében több mint 46 százalékkal nőtt éves szinten.

A GDP-növekedés erőteljes maradt a második negyedévben

A havi gazdasági mutatók és felmérések azt mutatják, hogy a GDP-növekedés erőteljes maradt a második negyedévben. Mindazonáltal az építőipari cégek új megrendeléseinek állománya éves szinten 6 százalékkal zsugorodott áprilisban, ami a befektetések és a GDP növekedésének jelentős lassulását jelzi a következő negyedévekre.

A beruházási ráta már magas szintet ért el, ezért a befektetések növekedése várhatóan lassulni fog 2020-ban. A közel teljes foglalkoztatottság körülményeinek közepette lassul a munkahelyteremtés, ami valószínűleg visszafogja a lakossági fogyasztás növekedését.

Az export növekedési üteme ugyancsak lassul Magyarország kulcsfontosságú exportpiacainak tartós gyengesége miatt. Ugyanakkor az erős belső kereslet magasan fogja tartani az importnövekedést, ami rontja a kereskedelmi mérleg egyenlegét – mutattak rá az elemzők.

A maginfláció 4 százalék közelében marad

Az európai uniós tagországok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) májusban 4,0 százalékra emelkedett, azonban az év második felében várhatóan csökkenni fog. Mindazonáltal a maginfláció 4 százalék közelében marad, mert a gyors béremelkedésből fakadó erős kereslet hatására nőnek a fogyasztói árak.

A bruttó átlagbér 2019 első négy hónapjában 10,4 százalékkal nőtt a feszes munkaerőpiac szűkössége és a minimálbér-emelés következményeként. A dohányra kivetett jövedéki adó folyamatos emelése mintegy 0,2 százalékpontot tesz hozzá az inflációhoz 2020-ban. A harmonizált fogyasztói árindex idén és jövőre is 3,2 százalékos lesz az Ecfin szakértőinek előrejelzése szerint.

A címlapfotó illusztráció.