Megnehezítik a mezőgazdasági termelők munkáját a csapadékhiányos időszakok

 

Az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából konferenciát rendezett az Agrárminisztérium a vízgazdálkodással kapcsolatos kihívásokról. A kormány is kiemelten foglalkozik a kérdéssel, ezt mutatja, hogy 170 milliárd forintot biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A klímaváltozás régiónként másképp fejti ki hatását. Magyarország éghajlata például melegszik, és egyre gyakoribbak a csapadékhiányos időszakok, amelyek megnehezítik a mezőgazdasági termelők munkáját. Jellemzően a világ más területein másképp hat a klímaváltozás, vannak olyan területek, ahol csökken a hőmérséklet – jelentette ki Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke az M1 Magyar gazda című műsorában.

Melegszik az éghajlat hazánkban

Mint mondta, Európa átlagos hőmérséklete kissé emelkedik. És a csapadék is fontos tényező, amelyre figyelni kell. Napjainkban nehéz megjósolni, hogyan alakul a csapadékeloszlás, de az európai modellek többsége azt mutatja, hogy nyáron csökken, ősszel pedig nő a csapadékmennyiség.

Az előrejelzések szerint Magyarországon

a csapadék éves mennyisége nem csökken számottevően,

az eloszlása viszont alapvetően megváltozik. Ez azt jelenti, hogy a csapadékos napok száma csökken, és a szárazabb időszak időtartama nő – mondta Radics Kornélia. Hozzátette, emiatt a csapadékmennyiség kevesebb napon és sokkal intenzívebben érkezik.


Egyre gyakoribbak lesznek az olyan évek, mint az idei, hogy ősztől április végéig az aszály, májusban viszont a túl sok csapadék okozott gondot. Az elmúlt napok villámárvizei is a szélsőséges csapadékeloszlás következményei. Az ilyenkor hirtelen lezúduló, hatalmas mennyiségű esővizet célszerű lenne az aszályos időszakokra megőrizni.

Elkezdődik a tározók kiépítése

Túl sok csapadék esetében az elöntések kivédése a feladat, vízhiány esetében pedig a vízpótlás – jelentette ki Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Hangsúlyozta, ezeket a készleteket tározni kell, ezért a tározó programban a közeljövőben megkezdődik a tározók építése. Mivel ez egy hosszú folyamat, ezért fontos, hogy a jelenlegi élő rendszereket is fejlesszék.

Az egyik fontos feladat a már meglévő csatornahálózat karbantartása és fejlesztése. Magyarországon

több mint 100 ezer kilométeres csatornahálózat van,

és ebbe nem tartoznak bele a folyók. Ez önmagában is egy nagy tárolókapacitás – hívta fel a figyelmet Láng István. A csatorna nemcsak a hiányzó vizet képes odavezetni, ahová kell, de a többletvíz elvezetésére is alkalmas. Így a jövőben is a kettős működésű csatornák fejlesztését helyezik előtérbe – tette hozzá.

Növelni kell a termőföldek öntözését

Jelenleg a magyar termőföldek alig két százaléka öntözött, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez ezt az arányt növelni kell. A kormány ezért 2020 és 2030 között összesen 170 milliárd forintot biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére. Emellett fontos, hogy a gazdálkodók is kiépítsék saját öntözőrendszereiket.

A öntözőrendszerek kialakításához beruházási oldalon forrásokat biztosít az Agrárminisztérium a vidékfejlesztési programban – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. Elmondta, július 1-jétől a Nemzeti Öntözési Központ is megkezdi működését, amely az új öntözési együttműködéseket és a termelők öntözési közösségeit szolgálja. A vidékfejlesztési program pályázataival pedig a termelői együttműködést igyekeznek kormányzati segítséggel is erősíteni – jegyezte meg.

Az öntözés mellett a talajnedvesség megőrzése is kiemelt cél – emelte ki. A talaj ugyanis

a legfontosabb vízmegtartó képességgel rendelkező elem a gazdálkodásban,

ezért kulcsfontosságú. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, hogy a gazdálkodók hogyan forgatják vagy szántják a talajt, és az is meghatározó, milyen vízmegőrző technológiát alkalmaznak. Fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a megművelt talaj tulajdonságaival és a művelési technológiák hatásaival.

A szaktárca a vízügyi szakemberekkel együttműködve kíván a termelőknek olyan ismereteket biztosítani, amelyek segítségével fel tudnak készülni a klímaváltozás hatásaira.