Milyen tényezők befolyásolják a magyar gazdaság növekedését?

 

A várakozásokat meghaladó mértékben, 5,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság az első negyedévben. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzésében ismét felfelé módosította várakozásait, így idén 4,3, jövőre pedig 3,7 százalékos gazdasági bővülésre számít.

Gyártósor a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában, ahol bemutatták az első hazai gyártású CLA Shooting Brake modellt 2015. január 20-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Az első negyedévben jelentősen kedvező növekedés volt megfigyelhető Magyarországon – közölte Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, az elért 5,3 százalékos eredmény jóvoltából a Századvég Gazdaságkutató is felfelé módosította előrejelzéseit. Idén 4,3 százalékot várnak, amely az első negyedév adatához mérve

nem túl optimista várakozás.

Mint mondta, ez azért van, mert a német gazdaság jelenleg számos problémával küzd, és Magyarországnak az egyik legfontosabb felvevőpiaca Németország. További befolyásolási tényező az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Hozzátette, az infláció is fontos szempont, amely az elmúlt időszakban kissé megszaladt, 3,9 százalékig növekedett.

Az inflációt a bérnövekedés is meghatározza

A szakértő beszélt az infláció mértékének a változásáról is, amelynek egyik meghatározó része, hogy nőttek a bérek Magyarországon. Emiatt azok a cégek, amelyek itthon termelnek, és itthon adnak el, növelik az árakat. Azok a vállalatok, amelyek itthon termelnek, de külföldre értékesítenek, szintén növelik az árakat, de az nem az inflációban, hanem a GDP-ben és a termelési árakban jelenik meg.

Szerinte fontos megemlíteni a belső termelést is, amely szintén köthető a bérek növekedéséhez. Ennek köszönhetően

egyre jobban nő a fogyasztás is,

a háztartások sokkal többet is képesek fizetni egy adott termékért vagy szolgáltatásért. Hozzátette, jól láthatóan ezt a kereskedők ki is használják. A mezőgazdaság is befolyásoló tényező, a termés mennyisége és minősége ugyanis meghatározza a gyümölcs- és zöldségárakat.

Jelentősen megugrottak az olajárak

Regős Gábor kiemelte az olajárakat, amelyek idén jelentősen megugrottak, múlt héten például hatvan dollár környékén mozgott a hordónkénti ár. És végül, de nem utolsósorban a forint árfolyamát is figyelemmel kell kísérni, amely elég gyenge számokat produkál mostanában. Kérdés, hogy a jelenlegi 325-ös szintről vissza tudja-e magát küzdeni a 310 forint körüli szintre. Ez a Magyar Nemzeti Bank szigorítási politikájától is függ – fűzte hozzá.

Csath Magdolna közgazdász ugyanakkor optimista becslésként értékelte a Századvég Gazdaságkutató 4,3 százalékos előrejelzését. Szerinte mindig figyelembe kell venni a lehetséges veszélyhelyzeteket, amelyekre fel kell készülni. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban is vannak veszélyek, amelyekre összpontosítani kell.

Export és import

Az első az export és az import, mert a GDP alakulását jelentősen húzzák a beruházások, a béremelések és a fogyasztások. Az exportot azzal lehetne még jobban növelni, ha lenne mit eladni. Szerinte Magyarországon most vannak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeket jó áron lehetne értékesíteni, hiszen az utóbbi időben a kereskedők csak arra törekedtek, hogy eladjanak, és ezt akár jóval áron alul is megtették.

Csath Magdolna következő veszélyforrásnak az inflációt említette meg, de ő azt a részét emelte ki, hogy ha nő az infláció, akkor az elvesz az emberek pénzéből, csökkenti a fogyasztást. A forinttal pedig az a gond, hogy

Magyarország nagyon sok tudástárat kénytelen importálni,

amely viszont gátolja az innovációt, mert drága a technológia- és a tudásimport.

A Századvég Gazdaságkutató felméréséből az is kiderült, hogy a külkereskedelmi áruforgalom idén 4,1 milliárd euróval, jövőre pedig 4,5 milliárd euróval zárhat, míg az infláció 3,5 százalék, illetve 3,2 százalék lehet. A munkanélküliséget tekintve további csökkenés várható a következő másfél évben: idén 3,4 százalékra, jövőre 3,2 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta.

Emelkedhet az alapkamat

A bruttó átlagkeresetek továbbra is 10 százalék felett nőhetnek, idén 10,5 százalékot, jövőre 10,8 százalékot érthet el az ütem. Várakozásuk szerint az alapkamatot jövő év végére 1,35 százalékra emelheti a jegybank – sorolta Regős Gábor a felmérés részleteit.

A Századvég már tavaly év végén fölfelé módosította a növekedési várakozásait. Decemberi közleményében 3,5 százalék helyett 3,9 százalékos növekedést valószínűsített 2019-re.