Népszerű befektetési forma lesz az új állampapír

 

Hosszabb elköteleződést, de magas hozamot kínál az új papír. Egyelőre inkább azok vásárolnak belőle, akiknek van összehasonlítási alapjuk, de a papír célja az embereknél lévő készpénz csökkentése.

A Magyar Állampapír Plusz bármekkora mennyiségben megvásárolható – ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A hét elejétől jegyezhető a Magyar Állampapír Plusz, az új lakossági állampapír. Ötéves futamidő alatt folyamatosan emelkedő, magas hozamot kínál. Az adómentes megtakarítási lehetőség könnyen átlátható és elérhető az érdeklődők számára, ráadásul a befektethető összegnek nincs alsó határa – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban.

A konstrukció a meglévő állampapírokénál jóval nagyobb, előre meghatározott hozamot biztosít, automatikusan újra befekteti a kamatot és kedvező visszaváltású, azaz minden adott, hogy a legnépszerűbb lakossági állampapír legyen a piacon. A lakosság hitelez, az állam pedig magas kamattal rendezi a kölcsönt – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Azok vásárolnak belőle, akik stabil nyereségre vágynak

Az első napok visszajelzései azt mutatják, hogy népszerű befektetési forma lesz az új állampapír – fogalmazott Boros Imre közgazdász, egyetemi tanár a műsorban. Emlékeztetett: sok helyen, ahol jegyezni lehetett a papírokat, sorban állás alakult ki.

Jövedelemtizedenként nézve, a felső három csoportban találhatók jelentős megtakarítások, azaz befektetni való pénzek. Ezeknek a háztartásoknak összehasonlítási alapjuk is van:

tudják, hogy a részvényekkel nemcsak keresni, de veszíteni is lehet

– főleg, ha az ember nem ért hozzájuk –, a papírok egy részét kockázatosnak ítélhetik, az állampapírok pedig korábban nem kecsegtettek akkora nyereséggel, mint a mostani konstrukció – fogalmazott.

Az Államadósság-kezelő Központ azt szeretné, ha az emberek hosszabb távra köteleznék el magukat, ez viszont még nem megszokott a lakosság körében, így kilépési lehetőséget is beiktattak. Az emberek azonban idővel megszokják, hogy a jövedelmük egy részét akár öt évig is nélkülözhetik, ráadásul a nyereségüket nem terheli a kamatadó sem – ismertette.

A közgazdász úgy látja, sikeres próbálkozás lesz az állampapír kibocsátása, és megmozgatja a lakosság birtokában lévő hatalmas készpénzállományt, amely nagyjából kétszeresére becsülhető más piacgazdaságok hasonló adataihoz képest.

Még mindig a rövid távú megtakarításokat részesítik előnyben

Vonzó befektetési formáról van szó, a lakosság azonban még nem szokta meg, hogy ilyen hosszú távú befektetésre is van lehetősége – reagált Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Mint mondta, az állampapír a bankbetétek utáni második legnépszerűbb befektetési forma, amelynek folyamatosan emelkedik az állománya.

Ugyanakkor – mutatott rá – ennek a jelentős része

még mindig a fél- és egyéves állampapírba vándorol,

ami a lakosság félelmét jelzi a hosszú távú elköteleződéstől.

A bankbetétek esetén megszokott, hogy lejárati idő előtt hozzá lehet nyúlni a lekötött pénzhez valamekkora költségért, a bankok azonban az elmúlt néhány évben nem kínáltak érdemi kamatot. Csakhogy több olyan piac is pörög – például az ingatlanpiac –, amely igényli a likvid tőkét. A lakosság ezért nem szereti hosszú időre lekötni a pénzét, és ezért is sok a készpénz a magyar gazdaságban – magyarázta Virovácz.

Egyelőre nem csökkent a forgalomban lévő készpénz

Az állampapír kibocsátói nem voltak biztosak, hogy tényleg a készpénzállomány mozdul meg a papír megjelenése után, az előzetes pénzmozgások alapján pedig kiderült, elsősorban azok választották a megtakarítás ezen új formáját, akik már egyébként is ismerték az állampapírok működését, és rendelkeztek állampapírokkal – ismertette.

Megjegyezte: a korábbi állampapír-tulajdonosok jellemzően 6 hónap–3 éves időtartamra kötötték le a pénzüket, most azonban látszik a hajlandóság, hogy hosszabb időszakra csoportosítsák át a megtakarításukat.

Felhívta a figyelmet, az állampapír plusz megjelenése után az emberek a bankbetéteket mozdították meg, valamint a különböző befektetési alapokról kezdték el kivonni a pénzüket, azaz a

kockázatos tőzsdéről kezdett átcsordogálni a pénz az állampapírokba.

A pontos számokkal azonban meg kell várni az Államadósság-kezelő Központ hivatalos statisztikáit – tette hozzá az elemző.

Virovácz szerint mindez azt is jelenti, egyelőre nem csökkent jelentősen a készpénzállomány, ami az elemző szerint azzal magyarázható, hogy főként az idősek és a vidéken élők használnak az elektronikus fizetőeszközök helyett készpénzt. Ez a réteg még akkor is nehezen vehető rá számlanyitásra vagy állampapír vásárlására, ha a Magyar Államkincstár gyakorlatilag ingyen biztosítja a számlavezetést – mondta.

A címlapfotó illusztráció.