Több mint húszmilliárd forintot szán a kormány a babaváró támogatásra

 

A babaváró támogatásra több mint húszmilliárd forintot, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására pedig tízmilliárd forintot szán a kormány jövőre – derül ki a 2020-as költségvetési törvényjavaslatból, amelyet kedden délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

Felkerült a parlament honlapjára a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat.

A jövő évi költségvetésben új elemként jelenik meg az idén július elsejétől igényelhető nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, amelyre tízmilliárd forintot szánnak és a babaváró támogatás, amelynek banki költségtérítésére majdnem négymilliárd forintot, a tartozások – két vagy három gyerek születése esetén érvényesíthető – elengedésére 2,2 milliárd forintot, a kamattámogatásokra pedig több mint 20 milliárd forintot fordítanak.

Több jut a népegészségügy fejlesztésére 

Az Országgyűlésnek kedd délután benyújtott költségvetési javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2681,4 milliárd forint, szemben az idei 2442 milliárddal.

Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 932 milliárd forint jut az idei 911,3 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre lényegesen többet szánnak; jövőre 3,7 milliárd forint jut erre a célra, szemben az idei 1,7 milliárddal.

A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra ugyanannyit szán jövőre is az állam, 139,5 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka csökkent, jövőre erre ötmilliárdot szánnak, szemben az idei 10,4 milliárddal.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 125 milliárd, szemben az idei 106,5 milliárddal.

Jövőre 5,8 milliárd forint jut a pártoknak 

Jövőre mintegy 5,78 milliárd forintot biztosít a központi büdzsé a pártok és alapítványaik gazdálkodására a költségvetési törvényjavaslat alapján.

A parlamenti pártok közül az előző évhez hasonlóan a Fidesz csaknem 968 millió forintos költségvetési forrásból gazdálkodhat jövőre, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP több mint 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 24,6 millió forintot kaphat a büdzséből.

A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 1,47 milliárd forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 360 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 212 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány (Momentum) 74 millió, a Savköpő Menyét Alapítvány (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) pedig 41 millió forinthoz juthat.

Tovább nő az egyházi alapintézmények és közgyűjtemények támogatása 

Tovább nő az egyházi alapintézmények működésére, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére fordítható összeg jövőre a költségvetési javaslat szerint. Míg 2019-ben 10,5 milliárd forintot fordítanak erre a célra, 2020-ra 13,5 milliárdot terveznek.

A parlament honlapjára kedd délután felkerült költségvetési javaslat szerint nő a rendszerváltás után vissza nem adott egyházi ingatlanok utáni járadék is jövőre: az idei 18,7 milliárdról 19,3 milliárd forintra.

Hárommilliárd forintot szán a kormány jövőre az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps programra, 300 milliót kap a Hungary Helps Ügynökség feladatainak ellátására. Továbbá 920 millió forintot szánnak az üldözött keresztényeket segítő ösztöndíjprogramra.

Az ideivel szinte azonos összeg, 3,1 milliárd forint jut jövőre az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására, és szintén ugyanannyit, 3,6 milliárd forintot szánnak a hittanoktatás támogatására.

A Pénzügyminisztérium 577,55 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre 

A Pénzügyminisztérium (PM) büdzséje jövőre 577,55 milliárd forintra csökken az idei 793,9 milliárd forintról, a tárca tervezett saját bevétele pedig az idei 58,99 milliárdról 57,87 milliárd forintra mérséklődik.

A javaslat szerint a pénzügyi tárca működési kiadásainak fedezésére az idei 682,2 milliárd forinttal szemben 470,2 milliárd forintot fordíthat, amiből a bevétellel fedezett összeg 29,04 milliárd forint, míg idén 45,74 milliárd forint.

A PM jövőre 1,48 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat az idei 1,55 milliárd forint után és az idei 54,7 millió forintos bevétellel szemben 358 millió forint bevétellel.

A hazai beruházások kiadási oldalára 105,84 milliárd, bevételi oldalára 28,47 milliárd forintot terveztek a Pénzügyminisztérium fejezetben, míg tavaly ez 110,15 milliárd, illetve 13,2 milliárd forint volt.

Magának a Pénzügyminisztériumnak 1,08 milliárd forint működési bevételt irányoztak elő az idei 7,54 milliárd forint után, a személyi juttatásokra az idei 10,53 milliárd után 13,03 milliárd forintot terveztek, a dologi kiadásokra pedig 2,36 milliárdot az idei 2,23 milliárd forint után.

Az ideihez hasonló összeget kap a sport 

Továbbra is fontos feladatnak tartja a kormány a sport és a szabadidős tevékenységek támogatását, amelyre a jövő évi költségvetési javaslatban nagyságrendileg azonos összeget szán, mint az ideiben.

A 2020-as költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a jövő évi előirányzat a sportra és szabadidős tevékenységekre a központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai szerint 228 milliárd forint.

A javaslatban a legnagyobb tételt a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása jelenti 22,2 milliárd forinttal.

Mintegy 735 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a helyi önkormányzatok 

A helyi önkormányzatoknak is több költségvetési forrás jut 2020-ban: az idei nagyjából 729 milliárd forintos forrás helyett mintegy 735 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd.

A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 157 milliárd forint helyett több mint 173 milliárd forint jut.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására az idei csaknem 190 milliárd forint helyett mintegy 191 milliárd forintot lehet majd fordítani.

2020-ban nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is lesz 

A 2020 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásakor 2,8 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni – olvasható a 2020. évi költségvetésről szóló, kedden benyújtott javaslatban.

A javaslat szerint a nyugdíjbiztosítási alap kerete jövőre több mint 3587 milliárd forint lesz. Kiemelték: a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, mint az idén. 2010-hez képest a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal több jut jövőre.

Varga Mihály benyújtotta a 2020-as költségvetés tervezetét (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 37 milliárdra nő 

Több mint 37 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése, az idei 28 milliárd után.

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében 2020-ban 6,8 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 1,5 milliárd forinttal többet dologi kiadásokra.

Mintegy 185 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a KKM 

Összesen 185,3 milliárd forint kiadást és 7,98 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat.

Ez azt jelenti, hogy mintegy 101,9 milliárd forinttal kevesebbet költhet jövőre a tárca, mint az idén.

A parlament honlapjára kedd délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét – 74,77 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 7,54 milliárd forint működési bevétel társul.

Több mint 648 milliárd forint a tartalék a jövő évi büdzsében 

Több mint 648 milliárd forint a tartalék a jövő évi büdzsében, az idei előirányzott 381 milliárd forint után, az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására.

A javaslat szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összeg 165 milliárdról 110 milliárd forintra csökken. A céltartalékok összege 136 milliárd forintról több mint 165 milliárd forintra nő. Az országvédelmi alap emelkedik a legnagyobb mértékben, 60 milliárd forintról 378 milliárdra. A tartalékok közé sorolt beruházás előkészítési alap 20 milliárd forintól 10 milliárdra csökken.

Uniós fejlesztések kifizetésére 1686,2 milliárd forint szerepel a büdzsében 

A jövő évi költségvetési javaslatban az európai uniós fejlesztési források kifizetésére 1686,2 milliárd forint kifizetést terveznek, szemben a 2019. évi 1800 milliárd forinttal.

A 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó operatív programok közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) 190,7 milliárd forint működési kiadás és 324 milliárd forint felhalmozási kiadás kifizetést tervezi a kormány az idei költségvetésben szereplő 200 milliárd és 340 milliárd forint után.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (Vekop) jövőre 32,7 milliárd forint működési és 14,16 felhalmozási kiadást irányoznak elő jövőre az idei 38 milliárd és 16 milliárd forinttal szemben.

Csökkennek az ITM kiadásai jövőre, bevételei kissé nőnek 

Az ideinél alacsonyabb kiadással és kissé magsabb bevétellel számolhat jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A kiadások a 2020. évi költségvetési javaslat alapján 1166,7 milliárd forintot érnek el az idei költségvetési törvényben szereplő 1399,7 milliárd forinttal szemben, a bevételek pedig 124,2 milliárd forintot az idei 110,3 milliárd forint után.

A szaktárca jövő évi költségvetésében a közlekedési ágazat 94,1 milliárd forintot fordíthatna a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 29,9 milliárd forintot az útdíjrendszer működtetésére.

Jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület 

Az idei évhez hasonlóan jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület az Országgyűlés elé beterjesztett költségvetési javaslat szerint.

A külhoni magyarságot támogató programok finanszírozását bonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő előirányzata jelentősen bővülne, az idei eredetileg előirányzott 28 milliárddal szemben mintegy 46,5 milliárd forintot tehet ki.

Ebből a nemzetpolitikai célú támogatásokra 37 milliárdot, a Rákóczi Szövetség támogatására több mint egymilliárd forintot, a Határtalanul! programra az ideihez hasonló összeget, több mint 5 milliárdot, a Magyarság Háza támogatására pedig 224 millió forintot különítenének el. Utóbbi némileg szintén magasabb az ideinél.

Az Agrárminisztérium több mint 218 milliárdos büdzsére számíthat 

Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,3 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint.

Ebből 193,746 milliárd forint hazai működési költségvetési, 12,165 milliárd forint felhalmozási költségvetési, 12,422 milliárd forint európai uniós fejlesztési költségvetési forrás. A tervezett kiadást 32,9 milliárd forint értékben fedik le hazai működési, illetve felhalmozási bevételek.

A szaktárca igazgatására 2020-ban 9,38 milliárd forintot rendel a költségvetés az előző évi 8,16 millió forint után.

Teljes körűvé válik az ingyenes tankönyvellátás 

Fontos célként jelöli meg az oktatási ágazat fejlesztését az Országgyűlés elé beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat, amely szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a megfelelően képzett, minőségi munkaerő.

A dokumentum rögzíti: a versenyképes munkaerő-kínálat biztosítása érdekében kiemelten fontos a nyelvtanulás intenzitásának növelése, az idegen nyelvi oktatás módszertanának fejlesztése. Mindez hozzájárul a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételhez, és ezáltal az ország versenyképességének erősítéséhez.

Az országvédelmi alapba 378 milliárd forint jut 

A Miniszterelnökségre és intézményeire, valamint az általa koordinált programokra 752 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési javaslat.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 153 milliárd forinttal, a Miniszterelnöki Kormányiroda pedig 640 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre. Utóbbihoz kerül a Pénzügyminisztériumtól az országvédelmi alap, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések kerete.

A Miniszterelnökség, amely idén 803 milliárd forintból gazdálkodik, jövőre 46 milliárd forintos bevétellel számol és 705 milliárd forintos támogatásban részesül.

Jelentős kulturális beruházások a büdzsében 

Számos kulturális nagyberuházás szerepel a 2020-as költségvetés benyújtott tervezetében.

A Liget Budapest projekt megvalósítása jövőre 29,9 milliárd forintos állami támogatással folytatódhat, a Pannon Park beruházásra pedig a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai között szerepel 3,1 milliárd forint támogatás.

A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására 4,9 milliárd, míg a Budapest Music Center Modern Opera beruházására 1 milliárd forintot szán a törvényjavaslat.

Több, mint 100 milliárddal több jut honvédelmi kiadásokra jövőre 

A kormány által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint több mint 100 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre mintegy 616 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP nagyjából 1,26 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1,16 százalék volt.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt.

Jövőre szinte ugyanannyi jut szociális területre 

Az ideivel szinte azonos összegből gazdálkodhat jövőre a szociális terület. A Biztos Kezdet Gyerekházakra 830 millió forint, az utcai szociális munkára, közösségi ellátásokra és a krízisközpontokra pedig 1,4 milliárd forint jut jövőre, azaz szinte ugyanannyi, mint idén, és nem változik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatása sem, ez ismét 260 millió forint lesz.