Nem volt váratlan a kiugróan magas GDP-növekedés

 

Az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékben nőtt a magyar GDP az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel az adattal a vizsgált európai uniós országok között a hazai növekedés volt a legmagasabb. A kiugróan nagy gyorsuláshoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások járultak hozzá leginkább.

A hivatal kedden közzétett jelentése szerint az ipari teljesítmény több mint 6, az építőipar teljesítménye pedig 70 százalékkal haladta meg az előző évi mértéket. A mostani GDP-adat azért is figyelemre méltó, mert ennél nagyobb növekedést legutóbb 2000-ben mértek Magyarországon. Varga Mihály pénzügyminiszter az okok közül a beruházásokat, az exportokat, a munkahelyek számának bővülését és a bérek növekedését emelte ki. A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában a magyar gazdaság teljesítményéről beszélgettek szakértők.

Több iparág is magára talált

Lehetett rá számítani, hogy jó adatokat közöl a KSH, hiszen a GDP alapját képező mutatók a termelési és a felhasználási oldalról is elég jó értéket érnek el – mondta Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár a műsorban.

Az ágazatok jól teljesítettek, az ipar is beindult, a szolgáltatások között a turizmus, valamint a szakmai tanácsadói tevékenységek is jól teljesítettek, az építőipar pedig kiemelkedő eredményt ért el. Nemcsak a márciust, hanem az egész negyedévet nézve is mintegy 50 százalékos a bővülés.

(Fotó: Stockphoto)

Jól teljesítettek az ágazatok, így nem meglepő a magas GDP-növekedés (Fotó: Stockphoto)

Az export mellett az import is nőtt, a többi adat azonban bőven kompenzálta ezt az adatot – mondta.

Regős Gábor,  Századvég vezető makrogazdasági elemzője szerint egy negyedévvel korábban nem feltétlenül volt várható 5 százalék fölötti növekedés, de ahogy fokozatosan közölték a havi adatokat az iparból, azon belül az építőiparból, már lehetett számítani a kiugró eredményre.

A többi iparágról azt mondta, tavaly a járműgyártás gyengébb eredményt ért el, az első negyedévben ezt kompenzálták, valamint magára talált a gyógyszeripar is.

Javultak az Európai Unió mutatói

A kormányzat éves szinten 4 százalékos GDP-növekedéssel lenne elégedett. Csath Magdolna ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: nem muszáj minden negyedévben növekednie a GDP-nek, ha esetleg valamelyik időszakban nem nő tovább, az nem jelenti azt, hogy baj van a gazdasággal. A GDP-t ugyanis más makromutatókkal – a munkanélküliség, az adósságszint, a költségvetési hiány és a foglalkoztatottság – együtt érdemes elemezni.

A GDP-t a belső helyzet mellett a külső környezet is befolyásolhatja. A nemzetgazdaságon kívül vannak elgondolkodásra okot adó jelek – például a kínai gazdaság csökkenése – tette hozzá.

A közgazdász felhívta a figyelmet az Európai Unió gazdasági adatainak javulására is, amelyet fontosnak tart, hiszen

a magyar gazdaság 80 százalékban az unió piacához van kötve,

leginkább azért, mert az export egy részét az összeszerelt termékek adják, amelyeket Németországba visznek ki.

Mint Csath Magdolna mondta, a Brexit is hatással van az EU teljesítményére, mert a brit gazdaság erős, jó szolgáltatói szektorral, amely kompenzálja az eurozónát, ahol inkább az ipar a domináns ágazat.

Csath megemlítette Donald Trump amerikai elnök vámháborúját is. Trump ugyanis nem igazán szereti az Európai Unióból érkező termékeket, például a német autókat.

Van bizonytalanság a környezetben, amivel a magyar gazdaságnak szembe kell nézni – összegzett.

Mi lesz, ha jön a válság?

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat szerdán közzétette húsz ország gazdasági mutatóit. Regős Gábor felhívta a figyelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió növekedési adataira, amelyből kiderül: az Egyesült Királyság gazdasága az uniós szint fölött tudott növekedni. A német gazdaság 0,4 százalékos növekedése ugyan kedvezőbb, mint amit a korábbi periódusokban lehetett tapasztalni, de „a jótól még messze van”, azaz Európában akadnak még problémák.

Az építőipar bővülése volt a GDP-növekedés egyik legfőbb oka (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A magyar iparról azt mondta: exportorientált ágazat, tehát ha a külpiacok jól működnek, az kedvező hatással van az iparra, ugyanakkor az utóbbi időben a belső tényezők – a fogyasztás és a beruházás – is nagyban segítették a növekedést.

Elképzelhető, hogy előbb-utóbb lesz visszaesés, de

a magyar makrogazdasági mutatók sokkal jobban festenek, mint az előző válság előtt.

Ha az exporttermékeink iránti kereslet csökken, azt meg fogja érezni a hazai gazdaság, de nagyon nem mindegy, hogy mennyire – vélekedett Regős.

A szolgáltatások hozzájárulása a GDP-hez egy ideje növekvő Magyarországon, és ezen a területen nem jellemzők olyan értékláncok, amelyek végén a legegyszerűbb feladatot végeznék el Magyarországon. Sokkal több a nagy hozzáadott értéket előállító tevékenység, és ezek többségére válságkor is szükség van. A szolgáltatások szerepének erősödése javítja az ország válságálló képességét – reagált Csath Magdolna.

A címlapfotó illusztráció.