Hol tart a bérfelzárkóztatás Magyarországon?

 

Napjainkban újra előtérbe került a bérfelzárkóztatás fogalma. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött a magyar gazdaság, és a nagy lemaradást, amelyet a válság okozott Magyarországon, már sikerült behozni. A bérek növekedésénél ugyanakkor több pontot is figyelembe kell venni.

Az elmúlt években  dinamikus növekedési folyamat figyelhető meg Magyarországon – jelentette ki Németh Dávid elemző a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Ugyanakkor ez előtérbe hozta a jelenséget, hogy a magyarok még mindig keveset keresnek, beleértve azt is, hogy nagyon sokan hagyták el az országot a 2010-es évek elején, mert Nyugat-Európában többet tudtak keresni. Hangsúlyozta, a szakértők most azon dolgoznak, mi az a bérszint, amellyel vissza lehet csábítani a külföldön dolgozó magyarokat.

Külföldön drágábbak az árak

Németh Dávid elmondta, átlagosan három- és négyszeres különbségek figyelhetők meg a magyar és a nyugat-európai bérek között. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudunk itthon megvásárolni, ugyanis külföldön jóval drágábbak az árak.

Véleménye szerint a következő években lassabb ütemben fog tovább haladni a bérfelzárkóztatás, de azt

a nagy lemaradást, amelyet a válság okozott Magyarországon már sikerült behozni.

A következő évek bérnövekedését inkább már az fogja meghatározni, hogy a növekedési többlet hogyan alakul az országban.

szakmunkás - gyár - autó - ipar _ Mercedes

A kép illusztráció (Fotó: MTI)

Egyrészről itt arról van szó, hogy éves szinten közgazdaságilag mennyivel tudunk közelebb kerülni az Európai Unió átlagához. Másrészről pedig, hogy a cégek mennyit tudnak fejleszteni és javítani a hatékonyságon, amelyet majd tovább adnak a dolgozóknak. Hozzátette, folyamatosan figyelemmel kell követni azt is, miként lehet javítani az oktatáson, a képességek fejlesztésén, hiszen ezek is meghatározzák a bérek további emelkedését.

A bérfelzárkóztatás egy több éves folyamat

Hangsúlyozta, hiába keresnek sokkal többet Nyugat-Európában, sokan mégis úgy érzik, hogy jóval alacsonyabban vannak megfizetve. Ugyanakkor a bérek felzárkóztatását nem lehet 4–5 éven belül elérni, ez egy sokkal hosszabb folyamat, és akár 30–40 évbe is telhet – fűzte hozzá.

A bérek növekedését tekintve mindig arra kell figyelni, hogy csak annyit szabad emelni, amennyit a cégek képesek kitermelni – közölte. Egy vállalat termelékenysége pedig attól függ, hogy milyen beruházásokat hajtanak végre. Példának említette a különböző digitális eszközök és gépek alkalmazását, amelyekkel sokkal több terméket tudnak legyártani egy óra alatt.

Több termékkel pedig jóval nagyobb profit érhető el, ezáltal pedig nagyobb lesz a bevétel is.

Bár a hatéves bérmegállapodás konkrét menetrendet ír elő, azt nem lehet tudni, hogy a világgazdaság és a magyar gazdaság milyen állapotban lesz a megállapodás végére – jegyezte meg. Ha lemaradást mutat a magyar termelékenység növekedése, akár még egy multinacionális cég is elkezdhet azon gondolkodni, hogy hová teszi a termelését. Hozzátette, arra kell összpontosítani, hogy a versenytársakhoz képest hogyan lehet hatékonyabban, olcsóbban, magasabb megtérülés mellett termelni.

A kis- és középvállalkozások tekintetében a bérnövekedés olyan veszéllyel járhat, hogy azok a cégek, amelyek nem tudnak fejleszteni, akár csődbe is mehetnek. Hangsúlyozta, ennek azonban nemcsak negatív, de pozitív üzenete is lehet azok számára, akik erősek maradnak, mert megszerezhetik a csődbe ment cégek piaci részesedését. Ez által már egy nagyobb piacra tudnak termelni és méret-hatékonyabbá válhatnak – tette hozzá Németh Dávid.

Kihívás előtt a kis- és középvállalkozói szegmens

Úgy véli, nagyon nagy kihívás elé néz a kis- és középvállalkozói szegmens, ugyanakkor vannak pozitív jelek is. Ide sorolta az olcsó, jegybanki hiteleket, amelyekkel olyan fejlesztéseket tudnak létrehozni, hogy más termékköröket tudnak beszállítani nagyobb vállalatok irányába, így a termelési hangsúlyt később egy magasabb termékkörre tudják áthelyezni.

Azt is elmondta, hogy az állam is segít abban, hogy ez a növekvő bérfeszültség jobban kezelhető legyen a vállalati szektorban. Ezt a célt szolgálják a különböző adóváltoztatások. Ha a gazdaság folyamatosan növekvő tendenciát mutat, akkor az is előfordulhat, hogy az adóváltozások hatására nem keletkezik hiány a költségvetésben. A költségvetésnek azonban csak addig szabad „hajtania” a bérfelzárkóztatást, ameddig nincs veszélyben az egyensúly megtartása.