Így reagáltak a cégek a béren kívüli juttatást érintő változásokra

 

A 2019-es adócsomag alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások korábbi szabályrendszerét. A többség nem szüntette meg teljesen a béren kívüli juttatásokat, ám nagymértékben egyszerűsítették azt.

Csaknem ötven vállalat bevonásával készített kutatást a Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató a cafeteriarendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények azt mutatják, a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteria-csomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a száz főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.

„A kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a béren kívüli juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (például túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére” – mondta el Varga Judit, a Process Solutions menedzsere.

Egyszerűsítették a cafeteria-csomagot

A megszüntetés helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta, és nagymértékben egyszerűsítette a cafeteria-csomagját, de nem vállalta át a többlet adóterhet. Azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak.

A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó Szép-kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95 százalék) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.

A lakáscélú hiteltámogatást nem tartották meg 

Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a cafeteria-rendszerükben, attól függetlenül, hogy „nem éri meg a dolgozónak” bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére. A megkérdezettek több mint negyven százaléka valamennyi részét átvállalta a többlet adótehernek. A teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.