Vonzóvá teszi a vidéken maradást a falusi csok

 

Új lehetőség a falusi csok, amelynek célja, hogy élhetőbbé váljanak a vidéki települések, és a kedvezmény javíthatja az adott településen élő emberek anyagi helyzetét is. Szakértők szerint a falusi csok részben visszafoghatja az ingatlanárak robbanását.

A miniszterelnöki évértékelőben bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv magával hozta a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) újabb változatát is. Július elsejétől ugyanis már használt lakásokra is felvehető lesz a kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitel.

Használt ingatlanok vásárlása esetén pedig eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, amely korábban a csok felvételének feltétele volt. Magyar állampolgárok ezentúl a világ bármely részén szerzett társadalombiztosítási jogviszonnyal igényelhetik a támogatásokat nemcsak a fészekrakás, hanem a babavárás esetén is. Az intézkedéscsomagtól a politika nemcsak a családok anyagi helyzetének javulását, hanem kedvező demográfiai fordulatot is vár.

Felértékelődnek a vidéki ingatlanok

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésének célja a vidék népességmegtartó erejének növelése, és a kistelepüléseken élő emberek életminőségének javítása – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában. Balogh László, az Ingatlan.com gazdasági szakértője szerint ez az intézkedés a vidéki ingatlanok árrobbanásához is vezethet, azonban visszafogott módon.

Mint mondta, amennyiben összehasonlítjuk a vidéki ingatlanárakat egy-egy nagyváros ingatlanainak értékével, akár 6-7-szeres különbségeket is tapasztalhatunk. A falusi csokot igénybe vevők a tízmillió forintos támogatás felét költhetik majd vásárlásra, a másik felét pedig felújításra, így a használt ingatlanok felértékelődhetnek.

Nehezen fog lépést tartani az építőipar

A július elsejétől életbe lépő intézkedéscsomag kapcsán felmerülhet, hogy az építőipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak képesek lesznek-e kiszolgálni a piac igényeit? Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza szerint a képesség megvan a várhatóan növekvő igények kiszolgálására, azonban a nagyobb kihívás az, hogy milyen határidővel képesek dolgozni a szakemberek.

Látható, hogy az elmúlt években dinamikusan növekedett az érdeklődés az új lakások vásárlása iránt, amire gazdasági értelemben szükség volt – magyarázta a közgazdász. A falusi csok azokra a területekre próbál összpontosítani, ahol szabad ingatlanok, lakások vannak, azonban a népesség csökkenése miatt ezek használaton kívülre kerültek. Ezeket fel kell újítani, amihez jó hitellehetőséget kínál a falusi csok – mondta.

Nyíregyháza, 2017. június 14. Vámosi Vanda és férje, Kiss Zoltán a nagymamától örökül hagyott és teljesen újjáépülő családi házban a nyíregyházi Krúdy Gyula utcában 2017. június 14-én. A városban dinamikusan növekszik az új lakások száma, 2015-ben 91 lakás, 2016-ban több mint négyszer annyi, 371 épült. Az idei év első öt hónapjában 325 lakásra adtak ki építési engedélyt, így várhatóan az év végére 600 új lakás építése kezdődik meg. MTI Fotó: Balázs Attila

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A nagyvárosokban és a fővárosban már-már a megfizethetetlenség határát súrolják az ingatlanárak, nem véletlen, hogy ez a lakáshitelezést is felpörgette – mondta Balogh László. Hozzátette: egyre többen költöznek ezért az agglomerációba, és ott fektetnek be ingatlanba, ehhez pedig a falusi csok is hozzájárul majd.

Elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztés

Magyarországon számos infrastrukturális fejlesztés zajlott az elmúlt években, látható volt, hogy az ipar, a szolgáltatások egyre inkább megjelennek a vidéki településeken is. Ezzel nemcsak élhetőbbé teszik a településeket, de az ipar decentralizációját is segítheti – hangzott el a műsorban.

Az egy dolog, hogy a kedvezményes otthonteremtéssel lehetővé teszi a kormány a lakhatást, de akkor válik vonzóvá a családok számára az adott falu vagy kistelepülés, ha ott vagy közvetlen környezetében van munkalehetőség, adott a tömegközlekedés, az iskola, óvoda, bölcsőde. Összetett kérdés tehát az otthonteremtés folyamata, amihez jelentősen hozzájárul tehát az infrastrukturális fejlesztés is – magyarázta Regős Gábor.

Hozzátette: agglomerációs robbanást hozhat magával a falusi csok. Folyamatos monitorozásra van szükség, hiszen megfelelő együttműködéssel válhat maximálisan sikeressé a program – húzta alá.