Uniós szinten túl nagyok a fejlettségi különbségek

 

Az Eurostat 2016-ra vonatkozó legfrissebb elemzése az Európai Unió régióinak és fővárosainak fejlettségi rangsorával foglalkozott, vizsgálva az országok átlagos szintjét is. Magyarország az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-átlag 68 százalékán áll, ami egy százalékpontos javulást jelent az előző eredményhez képest – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A közrádióban emlékeztettek: Budapest a maga 139 százalékos fejlettségével már messze maga mögött hagyta nemcsak a régió, de az unió átlagos szintjét is. A statisztika egyik legmeglepőbb eredménye, hogy még Franciaországban is van olyan régió, amelynek az uniós átlaghoz viszonyított fejlettsége mindösszesen 34 százalék.

Stockphoto - Gyári munkás - Üzem - Ipar - Gép - Munkahely

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Meglepő számok

Az adatok alapján a legszegényebbek kategóriájában a bulgáriai Szeverozapaden mögött a franciaországi Mayotte (33 százalék), majd a bulgáriai Szeveren centralen és Juzsen centralen (mindkettő 34 százalék), a romániai Nord-Est (36 százalék) következett.

Regős Gábor, a Századvég vezető makrogazdasági elemzője a franciaországi régió kapcsán úgy fogalmazott, meglepő, hogy egy francia területen ilyen rosszak az adatok, azonban fontos tudni, hogy a régió Madagaszkár mellett helyezkedik el. Érdekesség ugyanakkor, hogy más, Franciaországhoz tartozó régió is bekerült a húsz legszegényebb régió közé – tette hozzá Regős.

Korlátozott adatok

Az Eurostat számítási módszertanának lényege, hogy az egy főre jutó GDP-t összehasonlítják vásárlóerő-paritáson, illetve az árszínvonalak különbözőségét is kiegyenlítik, így próbálnak összehasonlítást tenni az országok és régiók között – magyarázta Regős.

Az adatok a valóságnak megfelelnek, azonban vannak adatok, amiket nem mutatnak ki – tette hozzá. Mint mondta, az Eurostat adatai olyan indikátorként szolgálnak, amely összehasonlításra alkalmas, azonban ennek is megvannak a maga korlátai.

Rossz a kohéziós források felhasználása?

A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90 százalékát. Célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása.

Regős Gábor szerint sok tényező közrejátszik abban, hogy uniós szinten ilyen nagy különbségek tapasztalhatók, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kohéziós forrásokat az országok maguk használják fel, de ez a fejlettségnek csak egy része.

Mint mondta, a magyar adatokon is nagyon jól látszik, hogy a 2008-as világgazdasági válságot a visegrádi országok közül mi szenvedtük meg a legjobban. Ennek oka a korábbi túlzott eladósodás, ehhez viszont a kohéziós forrásokhoz túl sok köze nincs – fogalmazott a közgazdász.

Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár ehhez kapcsolódóan elmondta, a kohéziós alapot azért hozták létre, hogy a lemaradó országokat felzárkóztassák, másrészt azért, hogy az országokon belül a vidéki régiókat is felzárkóztassák a fővárosaikhoz.

Több pénzt lehetne költeni felzárkóztatásra

Brüsszelben több fenyegetést is megfogalmaztak, hogy amennyiben a tagállamok bizonyos témákban nem megfelelően foglalnak állást, akkor a kohéziós alap megvonása kerülhet szóba – fogalmazott Csath. Véleménye szerint valamivel kevesebb pénzt fog fordítani Brüsszel a mezőgazdaságra és a Kohéziós Alapra is, ugyanakkor lenne lehetőség ennek növelésére.

Mint mondta, Brüsszelben annyit költenek bürokráciára, mint amennyit a versenyképességre, növekedéstámogatásra, vagyis, ha a bürokráciára költött összegeket csökkentenék, több pénz jutna a felzárkóztatásra – magyarázta.