Önmérséklettel csökkenthetnénk az e-hulladék mennyiségét

 

Magyarországon évente 170 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, ebből a legnagyobb értéket a mobiltelefonok képviselik. Az újrahasznosítás terén hazánk a világátlag dupláját hozza, de az uniós irányszám még ennél is nagyobb arányt határoz meg célként.

A Világgazdasági Fórum szerint 50 millió tonna elektronikai hulladék képződik a világban. Felfoghatatlan, hogy ez mekkora mennyiséget jelent, és még ennél is sokkolóbb, hogy ennek csak nagyjából 20 százalékát hasznosítják újra – mondta Tihanyi Ervin, az Inter-Metal Recycling Kft. elektronikaihulladék-üzletág vezetője az M1 Kék bolygó című műsorában.


A világátlaggal szemben a Magyarországon keletkező e-hulladék mennyisége és az újrahasznosítás aránya is biztatóbb. Naponta csaknem tizenöt tonna elektronikai hulladék érkezik az Inter-Metal Recycling Kft. budapesti hulladékfeldolgozó üzemébe.

A magyarországi éves mintegy 170 ezer tonna e-hulladéknak nagyjából 40 százalékát tudják újrahasznosítani, ami a világátlag kétszeresét jelenti. Ugyanakkor az európai uniós elvárások 60–65 százalék körüli mennyiséget írnak elő.

A legtöbb háztartási gépnek élettartama alatt több tulajdonosa is van

Az Európai Unióban Magyarországon használják a legtovább a háztartási gépeket. Az Applia Magyarország Egyesülés legutóbbi felmérése megmutatta, hogy 2017-ben a hűtőgépek egy ötöde, a mosógépeknek a negyede 15 évnél idősebb volt. Ez nagyjából azt jelenti, hogy addig használják a magyar háztartások a gépeket, amíg csak lehet, és az is kiderült a felmérésből, hogy ha valaki már nem szeretné tovább használni a gépeket, akkor azok többnyire második felhasználóhoz, tulajdonoshoz kerülnek. Elajándékozzák a családban, vagy eladják valamelyik internetes portálon – mondta Mészáros Fanni cégvezető.

Magyarországon a leselejtezett elektronikai cikkeket, háztartási gépeket, megunt, meghibásodott mobiltelefonokat a nagyobb szaküzletek kötelesek átvenni és továbbítani a hulladékfeldolgozó üzemekbe. Arról, hogy mi vár rájuk ezután, Tihanyi azt mondta: átesnek egy úgynevezett veszélyeshulladék-mentesítésen, mielőtt a gépek feldolgozzák.

Példaként egy régi televízió alaplapját mutatta be, szemléltetve, hogy milyen vegyes az összetétele. Rengeteg fémet tartalmaz, és ez a sokféleség nehezíti a feldolgozást. Az alkatrész egy aprítógépbe kerül, amely apró darabokra szaggatja. A kisebb darabkákat már sokkal könnyebb szortírozni a további gépekkel – magyarázta.

Tényleg le kell cserélnünk az egyéves telefont?

Az elektronikai hulladékok közül a legnagyobb értéket a mobiltelefonok képviselik. Míg egy átlagos elektronikai cikkben 17-féle hasznosítható nemesfém bújik meg, addig egy mobiltelefonban akár 50-60 is akad.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Valamennyi elektronikai eszköz tartalmaz kábeleket. A kábelek legtöbbje réz- vagy alumínium belű – magyarázta Tihanyi, majd a műsorban bemutatta, ahogy a rézkábel-feldolgozás során a műanyag szigeteléstől elválasztott rézgranulátumot szállításra készítik elő. „Ez kifejezetten tiszta anyag, 98 százalékos tisztaságú sárgarézről van szó” – jegyezte meg.

Az újrahasznosítás sosem lehet teljes körű, ezért az üzletágvezető a hosszú távú megoldást az önmérsékletben látja. Meg kell gondolnunk, hogy vajon tényleg szükségünk van-e azokra az eszközökre, amelyeket rendszeresen lecserélünk, új okostelefonra, okostévére stb.

Kiemelten fontos a jövő generációjában tudatosítani, hogy mennyire súlyos, globális környezetvédelmi probléma a folyamatosan növekvő mennyiségű elektronikai hulladék. Csak Magyarországon évről évre körülbelül 10 százalékkal több keletkezik. Ezért a nagyobbak figyelmét oktatóprogramokkal, a legkisebbekét Forgómorgó meséjével igyekeznek felhívni  a tudatos környezetvédelemre – hangzott el a műsorban.

A címlapfotó illusztráció.