Mikor érdemes bevezetni az eurót Magyarországon?

 

Évről évre felmerül a kérdés, és ezzel együtt fel is lángol a vita arról, mikor vezetik be, és egyáltalán érdemes-e bevezetni Magyarországon az eurót. Az uniós közös valuta használatáról nem véletlenül nehéz dönteni, rengeteg előnye, de hátránya is van. Dánia sem használja például az eurót, és a svédek sem sietik el a bevezetését.

Régóta áll politikai viták kereszttüzében, hogy mikor kellene bevezetni az eurót Magyarországon, vagy be kell-e egyáltalán vezetni. Matolcsy György, a jegybank elnöke egy konferencián azt mondta: hazánk ezt a következő évtizedekben fogja megtenni.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Pascal Pavani)

Minden évben készít jelentést az Európai Bizottság

Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1-en arról beszélt: ez minden európai uniós tagállam számára feladat, a magyarok is aláírták 2004-ben az uniós csatlakozási szerződéssel együtt, hogy amikor megteremtődnek az euró bevezetésének pénzügyi feltételei, belépünk az eurózónába.

Az Európai Bizottság minden évben készít arról jelentést, hogy teljesítjük-e ennek feltételeit – fűzte hozzá. Szajlai ezek közé sorolta az alacsony államháztartási hiányt, az alacsony inflációt, valamint a fejlett nyugat-európai országokéhoz hasonló kamatkonvergenciát, alacsony kamatot.


Emellett – az euró bevezetését megelőzően két esztendővel – a forintot be kell vinni egy speciális árfolyam-mechanizmusba, amikor rögzíteni kell egy szinten az euróval szembeni árfolyamot, valamint a feltételek között szerepel az államadóssági ráta alakulása is – hívta fel a figyelmet.

Az euró bevezetése nem emocionális, hanem gazdasági, pénzügyi és racionális kérdés kell, hogy legyen – tette hozzá.

A közös pénz le is tudja gyengíteni Európát

A 2008-as válság felhívta a figyelmet arra, hogy a közös pénz le is tudja gyengíteni Európát, abból a szempontból, hogy a válságkezelést nehezen oldották meg. Az Egyesült Államokban egy év alatt sikerült a válságot kezelni, míg Európának ez két és fél esztendőbe tellett – hangzott el az M1 vasárnap esti műsorában.

Az euró 2001-től létezik, mint számlapénz, és 2002-től fizetünk vele készpénzként, ami a 2008-as válságig sikertörténet volt – jegyezte meg Szajlai Csaba, majd úgy folytatta: ezt követően lehetett látni, hogy az euró, mint közös pénz nem mindegyik tagállamra van rászabva.

Leginkább azt szokták mondani, hogy az euró – lánykori nevén a német márka – a régi német márkához mérve erős fizetőeszköz, amely jó Németországnak vagy Ausztriának, de Olaszországnak már nem – fogalmazott.

Csorbulna a jegybank monetáris jogköre

Ha Magyarország belép az eurózónába, akkor az Európai Központi Bank utasításait kellene végrehajtanunk, így a Magyar Nemzeti Banknak csorbulna az önálló monetáris jogköre – húzta alá Szajlai Csaba.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)

Ez nullaszázalékos kamatot, valamint nulla százalék körüli inflációt jelentene, ami a gazdaságunk esetében kifejezetten hátrány volna, mivel hazánknak – ami egy feltörekvő, felzárkózó ország – jobban kell bővülni, növekedni, mint a nyugat-európai államoknak – hangsúlyozta.

Ezért lett meghatározva, hogy Magyarország szempontjából mi az ideális infláció. Ez a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos inflációs célkitűzése – mondta. Úgy folytatta: fontos az euró bevezetése szempontjából az is, hogy hazánk reálgazdasági fejlettsége megközelítse a fejlett nyugat-európai országokét.

„Mindaddig, amíg mi, magyarok a forintunkkal tudunk erősen lavírozni, tudunk növekedni kétszer akkora mértékben, mint az Európai Unió országai, addig talán még korai lenne ránk ereszteni az eurót” – vélekedett Szajlai Csaba.