Sok vállalkozás tevékenysége a napi ügyintézésben merül ki

 

A héten elindították a Vállalkozói Mentorprogramot, amelynek lényege a versenyképes kisvállalkozások létrehozása és tapasztalt szakemberek segítségnyújtása már működő kis cégeknek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a vállalkozói szervezetek által létrehozott SEED Alapítvány együttműködésében elindult program az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg.

A Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó stratégiájának része a vállalkozói mentorprogram – hangsúlyozta György László, a minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában, egy korábbi felvételen. A stratégia célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások több lehetőséghez jussanak és saját innovációt is végezhessenek.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)

Az államtitkár elmondta: segíteni szeretnék azoknak a vállalkozásoknak, akik növekedni szeretnének, de tőkével és technológiával nem annyira ellátottak, mint a nagyok. A mostani óriásvállalatok is úgy váltak multikká, hogy az anyaország mindenben segített nekik, amit a nemzetközi környezet csak engedett.

Az első vállalkozói réteg ezekben az években adja át a stafétabotot a fiatalabb generációnak, ami komplex feladat, és az MKIK mentorprogrammal segít a vállalatoknak – fejtette ki.

A mentorprogramnak minden megyében lesz koordinátora, akinek azoknak a vállalkozásoknak a beazonosítása és kiválasztása lesz a feladata, amelyek a mentorprogram bármelyik részében érdekeltek lehetnek, majd kiválasztják melléjük azokat a mentor vállalkozásokat, amelyek a tapasztalataikat átadhatják – ismertette Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) társadalmi elnöke a műsorban.

A legkisebb vállalkozások sokszor kimaradhatnak a programokból

A rendszerváltás után sok olyan vállalkozás indult, amelyet „kényszervállalkozásként” bélyegeztek meg. Ez azonban nem helytálló elnevezés, hiszen ezek az emberek megtaláltak egy piaci rést, amelyben szolgáltathattak vagy éppen beszállíthattak – mondta Németh.

Hozzátette: ezek a vállalkozások is kis tőkével, illetve hitelből kezdtek működni.

Emlékeztetett: nagy harc folyik a piacért. Előfordult, hogy hatalmas körbetartozások jellemezték a gazdasági viszonyokat, ezek egy részét pedig nem is sikerült eltüntetni, ami megakadályozta, hogy a vállalkozások megerősödjenek. Hiába indult több program is a támogatásukra, a legkisebbek ebből sokszor kimaradtak.

Németh elismerte: az IPOSZ nem mindig tudta megvédeni ezeket a vállalatokat, és a körbetartozás miatt hamarabb is intézkedhettek volna.

A vállalkozások problémája sokszor az is, hogy a napi tevékenység mellett nem marad erőforrásuk a pénzügyi szemléletük változtatására vagy a gazdasági ismereteik bővítésére – tette hozzá.

Még ma is jellemző a tőkehiány

A rendszerváltás óta eltelt 30 évben az eredmények mellett akadtak olyan tényezők, amelyek folyamatosan sújtották a magyar vállalkozói szektort. Amíg a kis- és középvállalkozások (kkv-k) száma közelít az EU-s átlaghoz, és a foglalkoztatottságban is hasonló adatokkal rendelkezik az ország, addig a kkv-k exportból való részesedése csak fele – ismertette Dunai Péter, a MKIK főtitkára.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

A pénzügyi szemléletformálás azért fontos, mert a kis- és középvállalkozásokat ma is tőkehiány jellemzi. Az elmúlt években könnyebbé vált a hitelfelvétel, ennekellenére egy 2017-es felmérés szerint a hitelkihelyezési rés 700 milliárd forint, azaz ennyi pénz parkol a bankokban ahelyett, hogy növelné a gazdasági teljesítményt és a hatékonyságot.

A kis- és középvállalkozások hatékonysága mindössze egyharmada az uniós átlagnak, azaz itt a legnagyobb a lemaradás. A V4-ekkel vagy Romániával összehasonlítva sem sikerült előrelépni, azaz nemcsak a tőke, hanem a tudatos vállalkozási magatartás és a tudatos piaci döntések is hiányoznak.

Külföldről is érkeznek jótanácsok

Az IPOSZ társadalmi elnöke elmondta: azoknál a vállalkozásoknál, amelyek már elhagyták a mikro szintet és a beszállítói piac felé törekednek, szintén megfigyelhetők a hiányosságok a hatékonyságban és a pénzügyi szemléletben. A kormányzat is felismerte, hogy segíteni kell őket, az elképzelés pedig találkozott a SEED alapítvány törekvéseivel, így rajtuk keresztül is támogathatják a vállalkozásokat.

A mikrovállalatok tevékenysége viszont kimerül a napi teendőkben, így őket személyesen kell felkeresni, hogy felhívhassák a figyelmet és felkészíti őket a jövőben előkerülhető problémákra. Habár ezek a cégek általában nem a beszállítói, hanem a szolgáltató szektor részei, ott is ugyanúgy megjelennek a kihívások – hívta fel a figyelmet Németh László.

Az IPOSZ tréningein a vállalkozások megismerhetik a külföldi tapasztalatokat. A szövetség jó kapcsolatot ápol a németországi iparkamarával, akik szintén megosztják a vállalkozásokkal, hogy milyen problémákra kell majd megoldást találniuk.

A címlapfotó illusztráció.