Elkerülhető a budapesti ingatlanpiac összeomlása?

 

Átlagosan tíz százalékos áremelkedés várható a magyar lakáspiacon idén, de Budapesten 10-15 százalékos is lehet a drágulás – derül ki a Takarék Csoport elemzéséből, amely a gazdaság további bővülésének, a kedvező finanszírozási környezetnek, illetve az új lakások építési költségének folyamatos emelkedését láttatja a jelenség mögött.

A kereslethez kapcsolódóan egy másik statisztika: az ingatlan.com piaci portál elemzése szerint januárban a magánszemélyek hirdetéseinél az egy eladó lakásra 84 százalékkal, a bérbe adandó ingatlanoknál egy lakásra 112 százalékkal volt több érdeklődő, mint a múlt év azonos időszakában.

Az ingatlanközvetítők kínálatában található hirdetéseknél az eladó lakóingatlanokra 56, az albérletekre 105 százalékkal nőtt az érdeklődők száma. Ugyanakkor a privatbankar.hu arról ír, hogy elkerülhetetlen a budapesti ingatlanpiac összeomlása, mivel egy ilyen nagy fellendülés, amit az utóbbi években tapasztalhatunk, döntő részben egy befektetések által hajtott folyamat, amely mostanra „tipikusan mániás szakaszba érkezett.”

A pontos időzítést – a tőzsdéhez hasonlóan –, lehetetlen meghatározni, de meglepő lenne, ha egy évnél tovább ki tudna tartani a jelenlegi őrület – olvasható a gazdasági portálon.

Egymillió forintos négyzetméterár a lélektani határ

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: ha a kínálatot vesszük alapul, akkor a főváros a legdrágább, és azon belül is, minél inkább a város központja felé haladunk, annál inkább magasabb árakkal találkozhatunk.

A pesti V. kerület minősül a legdrágábbnak, itt az egymillió forintot is meghaladhatják a négyzetméterárak, míg a budai I. kerület valamivel elmarad az egymillió forintos lélektani határtól négyzetméterenként, az átlagos kínálati árakat tekintve – hangsúlyozta Balogh László, a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Minél inkább haladunk a város széle felé, annál olcsóbb lakásárakkal találkozhatunk, a külső kerületekben akár a belvárosi kerületekben uralkodó árak 40 százalékáért is tudunk ingatlant vásárolni – fűzte hozzá.

A szakértő arról is beszélt: az érdeklődés egyre nagyobb a fővárosban, illetve a vidéki nagyvárosokban található ingatlanok iránt, hiszen ezek azok a települések, ahol olyan beruházások történtek, amelyek munkahelyeket teremtenek, és a lakosság egyre nagyobb része hajlandó egyik városból a másikba költözni egy jobb munkalehetőségért, illetve magasabb fizetésért.

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A munkalehetőség a meghatározó a vidéki nagyvárosokban

A vidék esetében ott lehet egészségesen működő ingatlanpiacról beszélni, ahol van munkalehetőség, illetve ahol versenyképesek a bérek – hívta fel a figyelmet Balla Ákos ingatlanszakértő, majd megjegyezte: fontos, hogy mindennek a motorja egy jól működő gazdaság, valamint a város működése, ahol van munkalehetőség.

Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy a dunántúli nagyvárosokban 300 ezer forintnál drágább négyzetméterárakkal is találkozhatnak a vásárlók, míg Kelet-Magyarországon ennél jóval alacsonyabb áron lehet ingatlanhoz jutni.

Azonban néhány kelet-magyarországi nagyvárosban, például Debrecenben, a nyugati országrészhez hasonló négyzetméterárakkal találkozhatnak a vevők – jegyezte meg, majd hozzátette: a másik véglet pedig Salgótarján, ahol alig több mint százezer forint az átlagos négyzetméterár a kínálati piacon.

Az emberek legnagyobb értékéről van szó

A piacképesség, a likviditás az, amit érdemes átgondolnia a vevőnek, ha ingatlant szeretne ma vásárolni, akár befektetési, akár lakhatási céllal, hiszen nem mindegy, mi fog történni, ha el akarja majd adni az ingatlant – hangsúlyozta Balla Ákos.

Budapesten már nem ritka, hogy átlagos családi lakások 30-35 millió forintba kerülnek, egy ilyen ingatlan megvásárlása óriási döntés, hiszen az emberek legnagyobb értékéről van szó, amit sok esetben hitelből tudnak csak finanszírozni – emelte ki a szakértő.

Ha a megvásárolni kívánt ingatlan olyan országrészben, olyan nagyvárosban, vagy például Budapesten belül olyan kerületben van, ahol általánosan nagy a kereslet, nem kell keresletvisszaeséstől tartani, azzal nem nyúlhatunk mellé – húzta alá Balla Ákos.

A címlapfotó illusztráció.