A jobb innovációs teljesítmény a versenyképesség kulcsa

 

A magyar versenyképesség kulcsa a jobb innovációs teljesítmény – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország valamint két egyetem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szent István Egyetem (SZIE) stratégiai együttműködésének aláírásakor hangsúlyozta: a kormány stratégiája szerint ez a magyar innovációs ökosztisztéma javításával, az oktatási intézmények és a vállalatok együttműködésével valósulhat meg.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kaszás István, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora (b-j) aláírja a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország valamint a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem közötti együttműködési megállapodást a telekommunikációs cég budapesti székházában január 24-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Számos pályázati programmal segíti a vállalatok innovációját a kormány

A magyar gazdaságpolitika alapvető célja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elmozduljon a nagyobb hozzáadott érték teremtése, az innovációorientált pálya felé – tette hozzá. A vállalatok innovációját a kormány számos pályázati programmal segíti, a legjobb együttműködésnek azonban azt nevezte, amikor a gazdasági szereplők, az egyetemek, mint tudásközpontok és az állam együtt vesz részt abban.

Kitért arra: k+f+i magyar gazdaságpolitika fókuszába állításának létjogosultságát igazolja a Bloomberg általános innovációs képességeket vizsgáló rangsorának helyezése is. A legutóbbi Bloomberg Global Innovation Index alapján ezen Magyarországnak változtatnia kell – hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy a magyar egyetemek kiválóak. Az új kormányzati struktúra kialakításával 2018 tavaszán létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium célja éppen az, hogy az ország nemzetközi összehasonlításban egyre javuló eredményeket érjen el, a kiemelt gazdasági területeken az európai élmezőnybe lépjen előre az innovációban.

Az egyetemekkel kötött együttműködések átjárást teremtenek az oktatás és a munka világa között

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója szerint az egyetemekkel megkötött együttműködések közvetlen átjárást teremtenek a tudomány, az oktatás és a munka világa között, segítve ezzel azokat a hallgatókat, akik fontosnak tartják, hogy korszerű, versenyképes tudással felvértezve lépjenek a munkaerőpiacra. A Telekom csoport hitvallása szerint a digitalizációval bárki előrébb juthat a saját területén, legyen szó egyéni, családi, üzleti vagy akár társadalmi célokról.

Jelentős lépésnek nevezte az egyetemekkel megkötött együttműködéseket, amivel elősegítik a kooperációt a szakirányú és szakinformatikai képzésekben, és partneri kapcsolatot jelentenek a kutatásokban és fejlesztésekben hazai, regionális és európai szinten.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelkedőnek nevezte azt, amit a digitális együttműködés terén nyújt a Telekom csoport az országnak. Ez az egyetem egyik első megállapodása, ami az intézmény szinte minden akadémiai és logisztikai területét érinti. A megállapodás nemcsak az egyetem, hanem a város és a régió szempontjából is kiemelkedő – mondta. Az együttműködés egyik eleme, hogy az ELI Lézerkutató Központ körül létrehozzák a kiemelkedő technológiát képviselő tudományos-innovációs központot, ahol már a tereprendezés zajlik – ismertette.

A szövetség kiterjed a képzésekre is: tervek között szerepel közös, integrált oktatási, gyakornoki és ösztöndíjprogramok elindítása, illetve már meglévők átalakítása. Az egyetem új, informatikai-villamosmérnöki kart tervezi, melyhez az együttműködés szakmai hozzájárulást jelent – közölte.

Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora elmondta: kiemelt feladatuk a digitális kompetenciák fejlesztése, a high-tech informatika már elválaszthatatlan a mezőgazdaságtól, a digitalizáció az agrárágazatban is versenyképességi tényezővé vált. A megállapodás alapján közös integrált gyakornoki programok kialakítását tervezik, és a SZIE Élelmiszertudományi Karán a Telekom csoporttal közösen indulhat el az agrár- és élelmiszerinformatikai szak.

Az autógyártás számos globális kihívással néz szembe

Az autógyártás számos globális kihívással néz szembe, ami a teljes termelést is átalakítja – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konferencián csütörtökön Budapesten.

A miniszter az Autóipari átmenet (Automotive in Transition) című konferencia nyitóbeszédében az Andrássy Egyetemen rámutatott: az autóipar az elmúlt tíz évben jelentős átalakuláson ment át, a globális trendek szerint két fő kihívásnak kell megfelelnie. Közöttük a járművek kontrollját, az önvezető autók megjelenését emelte ki, valamint a motorok meghajtásának, illetve a fogyasztói szokásoknak a változását, amivel lépést kell tartania az ágazatnak. Előrejelzések szerint 2030-ra a gyártott autók nagyjából 50 százaléka elektromos lesz, ami jelenleg még hatékonysági és energiaellátási kérdéseket vet fel – tette hozzá.

A tárcavezető szavai szerint míg az internethálózat korábban nem volt kérdés az autóiparban, jelenleg a legfontosabb és 2050-re még fontosabb lesz, amivel csökkenhet a balesetek száma és javulhat a szállítás hatékonysága is. Kitért arra: a világ autógyártói régióit tekintve kínai gyártás dominál, már az autók 50 százaléka Kínában készül, bár nem kínai eredetű. Az ágazat előtt álló kihívások közé sorolta a zero kibocsátást, a fenntarthatóságot, az újrahasznosítható üzemanyag kifejlesztését, a változó fogyasztói szokásokat, a versenyképességet.

Palkovics László szerint az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak is hatása van az autóiparra, miközben a technológia fejlődése sokkal gyorsabb, mint azt korábban várták. Példaként említette, hogy a California állam-beli Berkeley egyetemének szakértői 1990-ben még 2050-re tették az önvezető autók közlekedésére alkalmas autópályák meglétét, ez Magyarországon már a jelen. Hozzátette: a kormány olyan tesztkörnyezetet alakít ki, ahol az autóipar a legmodernebb technológiákat tudja majd kipróbálni.

Kormányzati támogatással Zalaegerszegen épül a világon egyedülálló komplexitású tesztpálya, ahol a járműgyártók és más cégek, köztük telekommunikációs vállalkozások kipróbálhatják az önvezető járműveket is.

Kitért arra is, hogy az önvezető autók közúti forgalomba kerülése számos jogi kérdést vet fel, továbbá a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának erkölcsi-etikai kérdéseit is meg kell válaszolni – mondta. Dietmar Meyer, az Andrássy Egyetem rektora arról beszélt, hogy az információs technológiák és a digitalizáció jelentősen átalakítja a mindennapokat. Az autóipar jelentős átalakuláson megy keresztül, ami számos kérdést vet fel.

Martin Wodraschke, a CMS Auto-Tech Group partnere, a konferencia főszervezője, a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció egyik alapító tagja az MTI-nek elmondta: Magyarországon az autóipar az egyik legfontosabb iparág. A konferencián arra keresik a választ, hogy felkészültek-e az itt működő vállalatok az átalakulására. Az autóipar egy másik kihívása a szakértő szerint a globálisan csökkenő eladások, miközben kérdés, hogy a jövő autója a mobiltelefonhoz hasonlóan majd csak egy elektronikus eszköz lesz.