Nagyot nőtt novemberben az átlagkereset

 

A bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak tavaly novemberben az egy évvel korábbiaknál. A bruttó átlagkereset 355 100 forint volt – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel 23 hónapja folytatódott a keresetek kétszámjegyű emelkedése.

Tavaly novemberben 10,4 százalékkal nőttek a keresetek – tette közzé a KSH. A 3,1 százalékos novemberi inflációval számolva pedig a reálkeresetek 7,1 százalékkal nőttek egy év alatt. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – állapította meg a statisztikai hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – közfoglalkoztatottak nélkül számolva 366 700 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 236 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 244 700 forintra becsülhető.

bérnövekedés -ksh

A versenyszférában a novemberi bruttó átlagkereset 369 ezer forint volt, 11,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A havi rendszeres kifizetések 10,7 százalékkal 324 ezer forintra rúgtak, de az előző évihez hasonlóan tavaly is novemberben volt a legnagyobb összegű, átlagosan 45 ezer forint az prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések összege, ami a magas bázison 12,8 százalékkal nőtt.

Ipar, kereskedelem

Az iparban 9,5, az építőiparban 13,5, a mezőgazdaságban 10,4 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt tavaly novemberig és bruttó 341 ezer, 247 ezer, illetve 248 ezer forintot értek el. A kereskedelem és gépjárműjavítás területén 300 ezer, a szállítási, raktározási szektorban 304 ezer, a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 210 ezer forint volt, rendre 11,5, 11,7, illetve 14,1 százalékos növekedéssel. Az infokommunikáció, a pénzügyek és biztosítás valamint az ingatlanszektorban átlagon felüli, 11,3, 13,6 és 13,4 százalékos növekedést mért a KSH, és a bruttó átlagkeresetek ezzel 561 ezer, 625 ezer illetve 337 ezer forintra nőttek. A versenyszférában alkalmazásban állók létszáma 115 ezerrel, azaz 3,2 százalékkal nőtt.

A költségvetési szektorban a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 369 ezer forint volt, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres keresetek 6,5 százalékkal 328 ezer forintra nőttek, az egyszeri kifizetések 41 ezer forintos összege 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbaktól.

Közigazgatás, közfoglalkoztatottak

A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás területén alkalmazottak átlagkeresete a tavalyi magas bázishoz képest 4,7 százalékos emelkedéssel 403 ezer forintra nőtt, az oktatásban 318 ezer, az egészségügyben 337 ezer forint volt a novemberi átlagkereset 3,8, illetve 6,9 százalékos növekedés eredményeként, míg a szociális ellátás területén 9,3 százalékos emelkedéssel 233 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint.

A közfoglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest novemberben változatlanul 101 ezer volt, 32 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A múlt év első 11 hónapjában a keresetek 11,5 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,3 százalékkal emelkedtek. A vállalkozásoknál 10, a költségvetési szektorban közfoglalkoztatottak nélkül 9,4 százalékos volt az emelkedés. A fogyasztói árak 2,8 százalékos éves növekedésével számolva a reálkereset 8,5 százalékkal nőtt az előző év január-novemberéhez képest.

Nőtt a bruttó átlagkereset

Horváth András, a Takarékbank elemzője kifejtette: továbbra is az üzleti szféra növekedése hajtja alapvetően a foglalkoztatást, ami jó hír az adófizetői bázis szempontjából. Emlékeztetett tavaly 11 százalékot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9 százalékos növekedési volument várnak.

Átlagkereset - Takarékbank

Mint mondta: tavaly a reálbérek növekedése 8,3 százalék lehetett, idén pedig hat százalékot alulról közeledő növekedésre számítanak a mutatóban. Elmondta, 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.

Összeurópai verseny a munkaerőért

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének csaknem nyolcvan százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni – fogalmazott Horváth András.

Az elemző hozzátette: ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látható például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások. Harmadrészt pedig azt, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és a versenyképességet.

Folytatódó bérnövekedés

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője közölte: a bérnövekedés a piaci várakozással összhangban alakult tavaly novemberben, ugyanakkor továbbra is lassuló trend figyelhető meg. Véleménye szerint az idei növekedést nehéz megbecsülni, mivel a KSH új módszertannal méri majd a kereseteket, a béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint 2018-ban.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy folytatódott a korábbi hónapoknak megfelelő kiemelkedő bérnövekedés, és  2019-re sem lát olyan tényezőt, ami ezt jelentősen lassítaná. Idén 7-8 százalék között alakulhat a keresetek növekedése az Erste Bank szerint.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője azt írta: a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, hiszen januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a bérek emelkedését.

A kormány támogatja a bérek további növekedését 

A kormány arra törekszik, hogy a 71 hónapja tartó béremelkedés idén is folytatódjon – jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a keresetek a köz- és a versenyszférában egyaránt nőnek, a közfoglalkoztatás pedig egyre jobban szorul vissza. A bérek folyamatos emelkedését többek között a kormány kezdeményezésére létrejött bérmegállapodással, az életpályamodellek bevezetésével és az adócsökkentésekkel magyarázta. A kedvező folyamatok hatására – mint fogalmazott – a munkavállalók egy havi fizetéssel többet vihettek haza tavaly.

Az államtitkár szerint a kétkezi munka megbecsülését fejezi ki, hogy a fizikai munkát vállalók bérének emelkedése különösen jelentős volt. Bodó Sándor kijelentette, hogy a 2018 végén újabb két évre megkötött bérmegállapodás, valamint a szociális hozzájárulási adó idei mérséklése megalapozhatja az újabb béremeléseket, a kormány ezért idén a foglalkoztatás további bővülése mellett hat százalék feletti reálbér-emelkedésre számít. A növekvő keresetek mérsékelhetik az elvándorlást, hozzájárulnak munkavállalás és a fogyasztás bővüléséhez, ezen keresztül pedig a gazdaság erősödéséhez is – tette hozzá.