A károsanyag-kibocsátás szabályozása okozta az ipar gyengébb teljesítményét

 

Tavaly novemberben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 3,5 százalékkal emelkedett – jelentette kedden a statisztikai hivatal. A Takarékbank emlékeztetett: 2015 óta az ipari termelés tíz százalékkal, 2010-hez képest pedig 34,5 százalékkal bővült.

A tavalyi év első 11 hónapjában 3,5 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent tavaly novemberben.

Összességében tavaly novemberben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 3,5 százalékkal emelkedett – tájékoztatott első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Termelői árak - ipar

Mikó Ildikó, a KSH statisztikai tanácsadója kifejtette, hogy a növekedéshez – az előző hónaphoz hasonlóan – a legtöbb feldolgozóipari alág hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása az előző hónaphoz hasonló ütemben nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően emelkedett, és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is meghaladta az egy évvel korábbit – tette hozzá.

Gyengébb teljesítmény

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a várakozásoktól lényegesen elmaradva, négy százalékra lassult az ipari termelés növekedése novemberben az előző havi 5,9 százalékos növekedés után. A várakozásoknál gyengébb teljesítmény hátterében a kiábrándító, meredek visszaesést mutató német ipari termelés állhat (hó/hó: -1,9%, év/év: -4,7) – fogalmazott az elemző.

Mint mondta, a növekedéshez a legtöbb feldolgozóipari alág hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása az előző hónaphoz hasonló ütemben nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően bővült, és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is meghaladta az egy évvel korábbit. Suppan úgy vélte, az ipar gyenge őszi teljesítményét nagyrészt a szeptemberben életbe lépő károsanyag-kibocsátásának mérésével kapcsolatos új szabályozások (WLTP) okozták, mivel több autógyártó számos modellje, illetve azoknak különböző motorvariánsai nem kapta meg a forgalomba helyezési engedélyt, ezért átmenetileg eltűntek a kínálatból.

Fokozatos élénkülés

A hiányzó modellek feltehetően fokozatosan megfelelhetnek a sztenderdeknek, így az ipari termelés is fokozatosan élénkülhet, aminek támaszt ad több új modell hazai gyártása, új gyártókapacitások üzembe helyezése, valamint a továbbra is igen magas ipari hangulat és bizalmi indexek is. A határozottan gyengülő európai konjunktúra azonban kockázatot jelent, amit részben ellensúlyozhat a kifejezetten dinamikus belső kereslet.

Ipari - termelés

Tavaly összességében 3,5 százalékra lassulhatott az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése az előző évi 5,3 százalék után, míg a nyers növekedés 3,2 százalékra lassulhat az előző évi 4,6 százalékról, idén azonban gyorsabb növekedésre számítunk az új modellek gyártásának fokozatos felfutása miatt. A konjunktúramutatók alapján az ipari termelés akár szignifikánsan gyorsabban is növekedhet. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások. A Takarékbank elemzője emlékeztetett arra: 2015 óta az ipari termelés 10 százalékkal, 2010-hez képest pedig 34,5 százalékkal bővült.

Kedvezőtlen európai üzleti klíma

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kifejtette: a havi adatok nagy volatilitása továbbra is megnehezíti, hogy a szektor kilátásairól egyértelmű kép alakulhasson ki. Ezzel együtt úgy vélik, hogy a járműgyártásban az új WLTP szabványoknak való megfelelés termelésre kifejtett negatív hatásainak enyhülésével párhuzamosan folytatódhat a teljesítmény konszolidálódása.

Nagyon gyors felpattanásra azonban nem számítanak, hiszen a kedvezőtlen európai üzleti klíma, az európai növekedési kilátások romlása, illetve általában véve egy jelentősebb globális növekedés-lassulás komolyabban befolyásolhatja a hazai ipar teljesítményét is. Ennek megfelelően az idei évben – 2018-hoz hasonlóan – vélhetően továbbra is inkább a fogyasztás bővülése által hajtott piaci szolgáltatások, mintsem az ipar jelentik majd a növekedés hajtóerejét. Az Erste Bank várakozása szerint idén a hazai gazdaság 3,6 százalékkal bővülhet.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője elmondta: segítheti az ipari növekedést, hogy több, az utóbbi években elindított gyár készül el és fokozatosan futtatják fel a termelést. Ugyanakkor a nemzetközi szinten elképzelhető lassulás, azaz a külföldi felvevőpiacokon mérséklődhet a kereslet, ami negatívan érintheti a magyar ipart. Összességében a szakember szerint 2019-ben a mostani kilátások alapján a 2018-ashoz hasonló, 4 százalékos körüli többlettel lehet számolni.