Rick Perry közölte, hogy Washington ellenzi az orosz gázvezeték építését Közép-Európa felé, és azt szeretné, ha Magyarország nem csatlakozna ahhoz.
Oroszország fegyverként használja az energiahordozókat, az orosz függőség enyhítése ezért biztonsági kérdés is – hangsúlyozta.
A Trump-kormány minisztere a diverzifikáció mellett a cseppfolyós gáz (LNG) infrastrukúrájának kiépítését ajánlotta, a térségnek, mivel az egy rohamosan fejlődő piacot tesz elérhetővé.
Szijjártó Péter szerint Magyarország számára a horvátországi Krk szigetének gázterminálja, valamint a Fekete-tenger alatti gázmezők kitermelése jelenthet megoldást. Előbbiből jelenleg nagyon drága volna a beszerzés, utóbbi pedig egy amerikai és egy osztrák cég beruházási döntésén múlik, ezért Magyarország mindkét ügyben számít az Egyesült Államok közvetítésére – tette hozzá.
A kormány megtette a kötelességét, lefolytatta a tárgyalásokat az érintett felekkel, és kiépíti a szükséges infrastruktúrát – mondta Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország a hagyományos energiaforrásokra is számít, és kettős mércének tekinti, hogy az orosz gáz behozatalát Közép-Európán számon kérik, miközben Nyugat-Európában óriási energetikai megállapodást készítenek elő Moszkvával.
Újságírói kérdésre válaszolva Rick Perry közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is segíti a megegyezést Magyarország és a térség más államai között, hiszen a források és a szállítási lehetőségek biztosítását is fontosnak tartja.
Az amerikai beszállítói részvétellel épülő paksi atomerőmű-beruházást – tette hozzá – az Egyesült Államok tiszteletben tartja, ugyanakkor kiemelte, hogy a jövőben tárgyalni kell a kisebb, moduláris reaktorok telepítéséről.
Az Egyesült Államok jelentős kutatásokat végez ezen a téren, és ezen túl is sok olyan technológiát fejleszt, amelynek segítségével a világ vezető olaj- és gázkitermelője lehet, segítve Közép- és Kelet-Európa országait is – tette hozzá Rick Perry.
Szijjártó Péter és Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere (Fotó:MTI)
A többszörös energiaforrások – mint fogalmazott – nem engedik „túszul ejteni” energiával a térséget. Az amerikai-orosz kapcsolatokra utalva megjegyezte, hogy a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságot, ám Oroszország ettől eltért, az ellene hozott szankciók tehát jogosak.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy kedvező Magyarország számára a Török Áramlat gázvezeték eljutása a határig, és nem is jelenthet gondot, hiszen Nyugat-Európába a tervek szerint ennél sokkal nagyobb kapacitású gázvezeték érkezik.a
Washington fenyegetőzik
Lépéseket tehet az Egyesült Államok annak érdekében, hogy megakadályozza az Északi Áramlat-2 földgázvezeték tervezett kiépítését Oroszország és Németország között – figyelmeztetett kedden Gordon Sondland, az Európai Unió mellé rendelt amerikai nagykövet.
„Számos módszer áll az Egyesült Államok rendelkezésére. Eddig nem vetettük be a teljes eszköztárunkat, amely pedig jelentősen alááshatná, sőt le is állíthatná a projektet” – jelentette ki a diplomata a European Policy Centre nevű brüsszeli kutatóintézet rendezvényén.
„Reméljük, hogy komoly tiltakozások lesznek, mert az EU és több tagállam is azon a véleményen van, hogy az orosz energiafüggőség nem jó hosszú távú geopolitikai döntés” – mondta a Donald Trump amerikai elnök által jelölt, idén nyáron kinevezett nagykövet.
Sok eszközük van
Hangsúlyozta azonban: ha nem így lesz, és folytatódik az építés, Washingtonnak akkor is „sok-sok más eszköze van, hogy megpróbálja megakadályozni a projektet”.
Sondland leszögezte, hogy országa nem azért ellenzi az új vezetéket, mert több cseppfolyósított földgázt (LNG) akarna szállítani az EU-ba, hanem ennek oka, hogy „ha Európa sebezhető, akkor az erős transzatlanti kapcsolat miatt az Egyesült Államok is sebezhető”.
„Nem szeretnénk, ha politikai válság esetén lekapcsolhatnák a fűtést a tél közepén” – fogalmazott.
Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében jövő év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot.
Moszkva így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, ráadásul Oroszország domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
