Tovább emelkedhetnek a lakásárak

 

Tíz év alatt 45 százalékkal nőtt társasházi használt lakások négyzetméterára az újaké pedig 37 százalékkal. A kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések 72 százalékkal nőttek 2008-hoz képest. Tíz évvel ezelőtt többet kellett dolgozni egy lakás megvásárlásához – áll az Ingatlan.com elemzésében.

A gazdaság minden részét, így az ingatlanpiacot is komolyan érintő válság tízéves évfordulója és a 2014 óta tartó lakáspiaci élénkülés miatt egyre többször kerül elő, hogy meddig tart még a lakásdrágulás, mikor várható a lakásárak csökkenése. Az Ingatlan.com összevetette a mostani és tíz évvel ezelőtti helyzetet a lakásárak, a nettó jövedelmek, a lakáshitelezés és a megtakarítások alakulása alapján.

„Bár a lakáspiac az elmúlt tíz évben változatos eredményeket ért el, a mostani helyzet azért jóval stabilabbnak tűnik és következő 1-3 évben növekedésben maradhat a piac” – összegezte az elemzést Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. E szerint országos átlagban 2008-ban egy ötven négyzetméteres társasházi használt lakás ára 8,1 millió forint volt, míg az idén 45 százalékkal többet, mintegy 12 millió forintot kell értük fizetni. Egy ötven négyzetméteres új, társasházi lakás átlagos ára az ára tíz év alatt 37 százalékkal 20,5 millió forintra nőtt. Országon belül persze nagy eltérések lehetnek, a fővárosban például jóval nagyobb ütemben drágultak az ingatlanok: egy ötven négyzetméteres társasházi lakás például 66 százalékkal csaknem 18,05 millióra drágult a KSH adatai alapján.

A lakásdrágulás mellett azonban a fizetések is emelkedtek. A kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések a 2008-as havi 122 ezerről 210 ezer forintra, azaz 72 százalékkal emelkedtek. Tehát mind a használt, mind az új lakások árai kisebb ütemben nőttek, mint a nettó fizetések. Lényeges az is, hogy a válság idején a hitelállomány is jelentősen romlott, mert sokkal több volt a problémás hitel, amelyeket az adósok nem tudtak rendszeresen törleszteni. Az elmúlt időszakban viszont a problémás hitelek aránya 10-11 százalék körüli szintre csökkent, a válság éveiben ez húsz százalék körül járt. A túlzott eladósodás megakadályozása érdekében fékek is vannak a rendszerben, ezt szolgálja például a jövedelemarányos törlesztési mutató. Amíg a felvett lakáshiteleket a tulajdonosok határidőben tudják törleszteni, addig a lakásárak is stabilak maradhatnak.

Bővebben a témáról itt olvashat.