Lassult az ipari termelés bővülése

 

Szeptemberben a munkanaphatástól megtisztított ipari termelés 2,2 százalékkal emelkedett, a nyers adat szerint 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette kedden második becslése alapján a KSH.

A naptárhatással korrigált szeptemberi kibocsátás tavaly július óta a legszerényebb növekedést mutatta. Augusztushoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent a termelés. Az eltelt idei kilenc hónapból ötször csökkent az ipar teljesítménye havi összehasonlításban, és a szeptemberi volt a legnagyobb mértékű. Szeptemberben a munkanaphatástól megtisztított ipari termelés 2,2 százalékkal emelkedett, a nyers adat szerint 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari export volumene 7,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipar belföldi értékesítése 4,5, ezen belül a feldolgozóiparé 6,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 90,7,  az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,3 százalékkal emelkedett.

csökkenő - ipar - ksh

A feldolgozóipari termelés több mint negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 1,8, míg a közúti gépjármű gyártásáé 17,5 százalékkal visszaesett. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik, írta jelentésében a KSH. Az új exportrendelések 10,6, a belföldiek 7,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. A korábbi megrendelések jóvoltából az összes export megrendelés így is 9,1 százalékkal, a belföldiek  24,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat.

A legjobban az italgyártás nőtt

A feldolgozóipari termelés 12, de az export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a termelés 2,1 százalékkal csökkent, ám az export alig, 0,1 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,1 százalékkal csökkent, fűzte hozzá a jelentés.

A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyt, 24 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 17,6 százalékkal a második legjelentősebb (súlyú) italgyártás nőtt, ezzel szemben a pékáru, tésztafélék gyártása esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal.

Beszállító - autóalkatrész -motorblokk - gyári munkás (Fotó: MTI)

A gépek és gépi berendezések készítésében a kibocsátás csökkent, elsősorban a motorgyártás visszaesése miatt (Fotó: MTI)

A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása emelkedett az alágak közül a legjobban, 13,7 százalékkal a belföldi eladások 22,7 és a külpiaci értékesítés 6,4 százalékos emelkedésének köszönhetően. A gépek és gépi berendezések gyártásában a kibocsátás 7,9 százalékkal csökkent, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás visszaesése miatt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 11,1 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, főleg a kivitel igen kedvezőtlen alakulása, 22,6 százalékos zuhanása miatt. A megfigyelt ágazatok összes rendelésállománya 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, bár a belföldi rendelések második hónapja csökkentek szeptemberben 5,5 százalékkal, az export megrendelések 7,9 százalékkal nőttek.

Külföldről lassul a magyar ipar   

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén nagyon változékony teljesítményt mutatott az ipar. Ezt mutatja többek között, hogy kilencből öt hónapban visszaesés volt a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján és csak négyben volt növekedés Szeptemberben a tisztított adatok 2,1 százalékos visszaesést mutattak augusztushoz képest, hasonló mértékű havi csökkenésre legutóbb tavaly novemberben volt példa. Az exportértékesítés 4,2 százalékkal esett vissza.

A szektor felemás teljesítményére utal az is, hogy az ipari olló hónapok óta egyre nagyobbra nyílik: azaz a belföldi értékesítés egyre nagyobb ütemben nő, míg az exporteladásoknál pedig csökken a tempó. „A külföldi kereslet elérte a csúcsát és az export kevésbé járul hozzá a magyar ipar növekedéséhez. Az exporteladások ugyanis az első kilenc hónapban mindössze 0,5 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet. Az export botladozása pedig kockázatot jelent az ipari növekedés szempontjából” – fogalmazott a K&H Bank elemzője.

Magas bázis

Az idei teljesítményt nézve az is kiderül, hogy a négy százalékos éves növekedés eléréséhez nagyon lendületes, hét százalékos bővülés kellene az utolsó negyedévben. Erre azonban nem sok esély van – fejtette ki az elemző. Hozzátette, egyrészt az idén egyetlen hónapban, áprilisban ért el hét százalék feletti pluszt az ipar és ez is csak egyetlen kiugró adat volt. Másrészt a bázis is viszonylag magas, a múlt év októberében és novemberében 7,6, illetve 3,1 százalékos volt a többlet.

„Összességében nem látszik, miért tudna kiemelkedő bővülést elérni az év végén az ágazat. Ennek fényében három százalék körüli éves növekedésre van kilátás – fogalmazott Németh Dávid.”